Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)
II. Anyagi rész - B) Tulajdonképeni törvényszéki orvostan - Az erőszakos halál - II. A fúladási halál
104 — hiányzott, ezen felül elhalt nő gyermekágyas volt, tehát oly állapotban, melyben az öngyilkosságra való hajlam fel szokott lépni, ezenkívül gyermekének a megelőző napon bekövetkezett halála elhatározását még fokozta s megerősítette, s a deprimált kedélyállapot az előtte való napon tett nyilatkozatból is következik, az orvosi vélemény oda irányult, hogy semmi sem szól azon föltevés ellen, miszerint F. N. önakasztás által vetett véget életének. Az akasztásnál előforduló egyéb hullajelek megegyeznek más fuladási hal ál nemeknél előforduló jelekkel. Az arcz duzzadt, kék színű, a szemek kidülledtek szoktak lenni akkor, mikor még a hulla lóg, ha azonban a hurok el távol íttatik, ezen jelek megszűnnek. A hullafoltok az alsó végtagokban jelentkeznek. mert a vér mindig a legmélyebben fekvő testrészeket foglalja el a hullákon. Az akasztási halál az öngyilkosok által előszeretettel választott halálnemek közé tartozik, mert könnyen végrehajtható és mert köztudomású, hogy fájdalommal nem jár. Véletienségből is előjöhet. Taylor említést tesz egy Scott nevű emberről, ki vásárok alkalmával fel szoktav akasztani magát, hogy így pénzt keressen, de egy ízben, magát így mutogatva, halva maradt. Gyilkossági szándékból nem szokták' ezen halálnemet választani, mert nehezen hajtható végre, azonban ha más módon megöltek valakit, bűnpalástolás czéljából alkalmazzák a felakasztást, hogy öngyilkosság jelenlétét tüntessék fel. Nálunk az akasztás, vagyis a kötél általi halál alkalmaztatok a kivégzéseknél, ezen kivégzési mód még Angliában, Oroszországban és Ausztriában, továbbá Japánban, Canada ban és Uj-Seelandban van alkalmazásban. Francziaországban a guillotine, Németországban és Dániában a pallos, Spanyolországban a csavarral való megfojtás (garotte) van divatban. Legtöbb katonai büntetőtörvénykönyv és nehány amerikai állam az agyonlövést alkalmazza halálbüntetésül. Chinában 1727-ben Yung-Tschang császár a zsinegelést és lefejezést hozta be. Az előbbinél a deliquens bitóhoz köttetik, nyakára alkalmazott kötéllel, mely aztán sodrócsigával szoríttatik össze. A lefejezés nagy gyalázat a chinaira. mint a test egy részének eltávolítása; kétféle módon hajtatik végre: 1. rövid karddal, 2. ling-
