Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)
1851 - 5. Az ütérdagokról (aneurysmata)
V. Az ütérdagokról (aneurysmata). 51 tömör, kéregszerüen átváltozott külső részökkel az ütérdag falzatához nőnek, ennek lényeges megvastagodását okozzák. Azonban az ütérdagok ily kedvező módon létrejött természetes gyógyulása nem következik be mindenütt, minthogy rostanylerakodás csak azon esetben történhetik, midőn a véráram nem igen erős. így tehát a fenn jelzett természetes gyógyulás vagy olyan íitérdagoknál jő létre, melyek a véráram tengelyétől távolabb esnek, vagy nagyobb tömlőkben, hol a nyilás, melyen át a véráram az iitérdaggal közlekedik, aránylag szűk. b) Figyelembe veendőnek tartom másodszor azon körülményt, miszerint nagy ütérdagok íálzatuknak elsődleges alkotását megnagyobbodásuknak csak bizonyos határáig tartják meg. Azontúl ugyanazon mértékben, melyben kitágulási képességük az ütérdagok növekedése által túlszárnyaltatok, lassanként idegen szomszédos szövetek s képletek által helyettesittetnek (velők összenőnek) s pedig vagy mindenütt, vagy körülirt helyeken. Innét magyarázható, hogy ütérdagok, melyek lassan nőnek s eközben oly képletekre találnak, melyek által falzatuk nemcsak vastagodik, de végre pótoltatik is, oly nagy terjedelmet érhetnek el anélkül, hogy megrepednének; míg ellenben ütérdagok, melyek gyorsan támadnak s gyorsan nőnek, kitágulásuk irányában csak kevés ilynemű képletet vehetvén igénybe, csakhamar megrepednek. — Pótló képletek gyanánt felemlítem a sejtszövetet, savós- és rosthártyákat, izomnyujt- ványokat (musculöse Ausbreitungen), gyurmát, pl. a tüdőét stb. Végre c) kiváló érdekkel bir nemcsak élettani — de kórtani tekintetből is azon edényágaknak néha fellépő szűkülete, elzáródása s összezsugorodása, melyek valamely íitérdagos ütérből erednek, valamint,a legnagyobb fontosságú, habár igen közönséges lehet az edénynyilás azon szűkülete s elzáx *
