Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)
1851 - 5. Az ütérdagokról (aneurysmata)
V. Az ütérdagokról (aneurysmata). 49 az ütértörzs kitágulása nagyobb kiterjedésben egyenletes. vagy mint aneurysma fusiforme, ha a tágulat orsó- idomu. — Ezen alakból fejlődik ki azután a tömlős ütér- dag — aneurysma saccatum —, ha az ütérfalzat ellágyu- lásaitt vagy amott nagyobb kiterjedésben túlnyomóvá válik; vagy már kezdetben mint ilyen lép fel, ha az edényfalzat ismert kóros elváltozása (Auflagerung) nagyobb kiterjedésű, élesen körülirt helyre szorítkozik. Ezek a leggyakoribb s legnagyobb kiterjedésre képes ütérdagok. Alakjukra nézve általában gömbölyűek, de később az ütérfalzat túlnyomó kóros elváltozása miatt másodlagosan kiöblösödnek s így gömbölydedek, vagy kúp- s púpidomuakká lesznek. Vonatkozólag az önkénytes ütérdag falzatának alkotására, mint fontos s tüzetes kórboncztani vizsgálaton alapuló tényt kell kiemelnem, hogy az az ütércso összes alkatrészétől képeztetik s így valódi íitérdagnak — aneurysma verum — tekintendő. Csak azon esetben, hol a tágulat bizonyos határt meghaladott, válik szét a középburok , sőt teljesen hiányzik is a dag legmagasb részein, úgy, hogy ekkor az ütérdag falzata csupán a kórosan elváltozott bel- s külburok által képeztetik (aneurysma mixtum, a. herniosum). Az önkénytes ütérdagok falzatának alkatára nézve általában azon kétségbevonhatlan tényt kell kiemelnünk, hogy a tömlő alapján legtöbbnyire az összes kóros ütérburkok által képeztetik; ez áll főleg a közlekedési nyílás gyürualaku szabad széléről, mely az összes edény- részeknek mintegy kettőzete (Duplicatur). Ettől azonban különböző távolságra a gyürűrosthártya mindinkább elve- konyodván megszűnik, úgy hogy az ütérdag falzata leg- nagyobbrészben a bel- s külburokból all. Ily ütérdagok alig jönnek elő másként, mint valamely henger- vagy orsó- idonm ütérdagon ülve, azaz: mint másodlagos ütérdagkép- ződések. Balassa J. Közlemények. 4
