Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)

1850 - 4. Gyermekaszály (marasmus infantilis) mint a mandolák túltengésének következménye

IV. Gyermekaszály (marasmus infantilis) mint a mandolák túlten- gésének következménye. Műtét; gyógyulás.

Az orvos-sebészi lapirodalom utóbbi időben annyira el lett halmozva rendkívüli kóresetek leírásával, hogy mindeddig tartózkodtam egyes, habár rendkívüli kóresetek közlésétől, félvén attól, nehogy közleményeim is ép azon túl- teltségi érzetet keltsék fel az olvasóban, melyet bennem hasonló laptermények látása előidézett.

A következő eset azonban nemcsak kórtani alakjára nézve, hanem egyszersmind élettani következményeiben is annyira páratlan a maga nemében, hogy kötelességemnek tartom azt ezen olvasott lap igénybevételével köztudomásra hozni.

1850. év márczius havában, előkelő házból származott 7 hónapos koraszült, ma már három éves fiút mutatának be nálam, kinek életéhez, minthogy baja a leggondosabb ápolás és legjelesebb orvosi tanácsokkal daczolt, már alig vala remény kötve. A gyermek sápadt, öregedett arczával, nagy fejével, élettelen kidüledt -szemeivel, száraz, petyhüdt végtagjaival s olyannyira hiányosan képzett mellkassal, minőt csak magzatnál találunk, sorvadásnak indult, nyomorultan tengődő gyermeki .szervezet példánykepét nyujta. A kis fiút legelőször alvás közben látám, midőn bántalma