Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)
1851 - 5. Az ütérdagokról (aneurysmata)
74 V. Az ütérdagokról (aneurysmata). sérült ütér az evesedés alatt ütérlob folytán el tömül, valamint az által, hogy a fekélyesedés a vérgyülem s elhalt szövetrészek kilökése után megszűnik. Más esetekben a környezd szövet a vér kiömlésének ellenszegül s benne támadt lob folytán tömöttebbé lesz, a vérgyülem körülirt határt s tulaj donképeni falzatot nyer, úgy hogy ez által a tömlőnek egy neme létesül, mely a sérült ütéren ül s azt magába zárja. Az így támadt körülirt álütérdag (an. spurium circumscriptum, Foubert szerint an. spurium con- secutivum) boncztani alkatát tekintve feltűnő, gyakran csak nehezen megkülönböztethető hasonlatosságot mutat az an. mixtummal. 4. A visszeres ütérdag (an. varicosum) oly dagot képvisel, mely valamely ütér és szomszéd visszér közt fek- vén, mindkettővel szabadon közlekedik. Közönségesen az ütér s visszér egymással érintkező falát egyidejűleg ért szúrt-, metszett- és seréttel lőtt sebek következtében támad, de leggyakrabban szerencsétlen érvágás által okoztatik s ezért észlelhető rendesen a könyökhajlásban. Azonban be- következhetik még csontszálkák s heves zúzás folytán is. A visszeres ütérdag ezen sérülésinek (an. varicosum traumaticum) nevezett alakjától megkülönböztetendő az önkénytes visszeres ütérdag (an. varicosum spontaneum), mely akként létesül, hogy valamely ütérdag megrepedvén, a vele összenőtt visszérbe nyílik. Az ütér és visszér közt ezen említett közlekedés vagy közvetlen, vagy közvetve történhetik. Közvetlen közlekedés rendesen a könyökhajlásban jő létre szerencsétlen érvágások után oly esetekben, midőn a nyomkötés alatt a külső seb behegedése és a visszérnek az ütérhez tapadása folytán a megfelelő sebszélek közvetlen érintkezésben maradnak, mi által a sejtszövetben történhető vérkiömlésnek eleje vétetik. A visszér azon helyen kitágúl s gömbölyded, mogyoró-
