Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)
1851 - 5. Az ütérdagokról (aneurysmata)
68 V. Az ütérdagokról (aneurysmata). érlob. A tapasztalás azonban ezenkivíil még más jelentékeny és veszélyes esélyeket is jegyzett fel az ütérdag műtétének következményei gyanánt, melyeket a műtőnek szükségképen ismernie kell. 1. A leggyakoribb s rendesen legelőször fellépő esélyek egyike a vérkeringési zavar, mely feltűnő erős érverés, emelkedett hőmérsék és szorulás!, valamint elfogódottsági terhes érzet alakjában nyilvánul. Ily esélyek felléptével vérbő egyéneknél érvágásokat kell alkalmaznunk, hogy ez által az agy, tüdők s egyéb szervektől a heves vértódulás rósz következményei elhárittassanak. Hol azonban ezen tünetek mérsékelt foknak, azon mérvben eltűnnek, amint az oldalkeringés beáll. Gyenge, ideges egyéneknél ugyanezen okból nem ritkán a leghevesebb vérkeringési zavarok támadnak, melyek leküzdésére ismételt kevesebb vérbocsátások, digitalis, ásványsavak, hódítók legczélszerüebben alkalmazhatók. 2. Az illető végtag elhidegülése s látszólagos élette lensége (asphyxia) az ütérdag műtété után azon további esélyek, melyek a régibb sebészek által valódi rémképekül tekintetve, azonnal felélesztő s izgató szerekkel /r kezeltettek. Ok ugyanis a fenn említett tüneteket tévesen a fenésedés jeléül tárták s nem gondoltak arra, hogy a vér- szegénynyé lett részbe csakis az oldalkeringés önthet új életet s mentheti meg az elhalástól, mert semmiféle külső szer sem gyakorol befolyást a hajcsőded (capillar) vérkeringés kifejlődésére s ezt legfölebb is csak elősegíthetjük a végtag alkalmas elhelyezése által. Különben is az elhide- gülés s látszólagos élettelenség semmi esetre sem gyakoriak s még ritkábban lép fel végtagokon végzett ütérdag-műtét után azok elhalása, mert bámulatos az oldaledények (Colla- teralgefässe) működésé, úgy annyira, hogy a végtagot egészen más ok, nevezetesen: tulvérboség fenyegeti fenésedéssel
