Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)
IV. Előadás. Légzés
76 IV. ELŐADÁS. által a vér élénkebb színezetet mutat; míg, az utóbbi esetben, kevesebb fény verődik vissza, s az által a vér sötétebb- nek és zavarosabbnak látszik. Ezzel azonban, a tárgy még· nincs kimerítve; mert vér- festeny- vagy vérjegecz-oldatok (III. előadás 9. §.), ha a valóságos vérsejtektől tökéletesen szabadok is, színüket változtatják skarlátverestől egészen sötétveresig, a szerint, a mint több vagy kevesebb élenyt tartalmaznak. Már egyszer említettük (III. előadás 16. §.), hogy az éleny a vérben a leghihetőbben igen laza vegyi egyesülésben van a vérfesteny- nyel. És továbbá tisztán kimutatható, hogy vérfesteny-oldat élenynyel való ezen laza egyesülésben skarlát-veres szint mutat, míg az élenytől megfosztott vérfesteny-oldat sötétveres szint játszik. Ennélfogva az literes vér, melynek vér- festenye élenydús, természetesen skarlátveres szinti; míg a viszeres vérnek, — mely nemcsak hogy szénsavban gazdagabb, de melynek vérfestenye éleny tartalmának nagy részét is el- veszté, — sötét-veres szintinek kell lennie. 6. Bármiként álljon azonban a dolog, a tények kétségtelenek, 1) hogy literes vér csupán vékony hártya által elválasztva a szénsavtól, vagy olyan folyadéktól, mely nagyobb mennyiségű szénsavat tartalmaz mint maga, viszeressé lesz 5 és 2) hogy viszeres vér csupán vékony hártya által elválasztva az élenytől, vagy olyan folyadéktól, mely több szabad élenyt tartalmaz mint maga, literessé válik. Ezen tényeken nyugszik a skarlát-veres vér sötét-veressé változásának magyarázata, midőn az a test hajszáledényein áthalad; mert ez utóbbiak átnedvesittetnek a szövetek nedveitől, melyek szénsavat, mint az elhasználás és elégés terményét, — bő mértékben tartalmaznak. Másrészt, ha a sötétveres viszeres vér skarlát-veres literes vérré változásának magyarázatát kutatjuk, úgy találjuk: 1-ör, hogy a vér sötét marad a jobb pitvarban, a jobb szivgyomorban, és a tüdőütér- ben; 2-or, hogy a skarlát-veres nem csupán a főérben van, hanem a bal szivgyomorban, a bal pitvarban és a tiidővisz- erekben is.
