Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

IV. Előadás. Légzés

elemi élettan.

73

1Y. ELŐADÁS.

LÉGZÉS.

1. A vér, melynek átalános természetét és sajátságait az előző előadásban leírtuk, felette összetett termény, melynek előállításában a testnek nem csupán egy szerve vagy alkatrésze, hanem azok mindannyian szerepelnek. Alapvonásaiban kétségenkívül sok függ az ő tulajdonképeni, saját-összetételű elemeitől, a vérsejtektől; de a vérnek átalános jellemére határozólag befoly azon körülmény is, bogy minden egyes testrész elvisz a vértől valamit és mindegyik juttat valamit hozzá. A vér folyamhoz hasonlítható, mely alkatrészeinek minőségére nézve nagy mértékben határozódik a beömlő tor- rások által, s azon állatok által, melyek benne úsznak; de melyre azon kívül felette befoly a talaj, melyen az áthalad; a vízi növények, melyek pártjait borítják és a távol tájakról hozott hordományok; az öntözési művek, melyek általa elláttatnak és a lecsapoló csatornák, melyek beleömölnek.

2. A legfigyelemreméltóbb és legfontosabb változásoknak egyike a vérben azáltal származik, hogy az, a tesi legtöbb részein hajszáledényeken halad keresztül, vagy más szavakkal, edényeken keresztül, melyeknek falai elég vékonyak, hogy szabad kicserélést engedjenek a vér és a szomszédos szöveteket átható folyadék között. (II. Előad. 1. §.)

így látjuk, hogy ha valamely tag literéből vért bocsáj- tunk, az világos skarlát-veres szint mutat; míg azon tag viszeréből, ugyanazon időben vett vér, sötétveres színbe ját szik, mely oly sötét, hogy közönségesen ,,fekete vérinek