Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

III. Előadás. A vér és a nyirk

A VER RENDELTETÉSE.

71

Állati táplálék öregbíti a veres vérsejtek mennyiségét; növény-táplálék és böjtölés kevesbíti azt. Vérvesztés ugyanazon befolyást még· sokkal nagyobb mérvben eredményezi, mennyiben az által a veres vérsejtek tömege sokkal iukább megfogy, mint a vér másnemű szilárd alkatrészeié.

18. Az ember vérének egész mennyisége különböző időben igen változó, és ezen mennyiség szabatos meghatározása felette nehéz. Az, valószínűleg, átlagosan nem kevesebbre becsülhető a test súlyának egy-negyed részénél.

19. A vér rendeltetése az, hogy a test minden részéhez táplálékot szolgáltasson és hogy az elhasznált anyagokat azokból eltávolítsa. A test bármely részének fenntartására egyátalában lényeges, hogy az, a vérfolyammal mindig oly viszonyban legyen, hogy anyagok hozzá a vérből és tőle a vérhez szabadon juthassanak, átszivárgás által azon edényfalakon keresztül, melyekben a vér foly. És ezen éltető befolyás a vérsejtektől függ. Ezen állítások helyességét a következő kísérlet bizonyítja: — Ha élő állat valamely tagjának edényei oly módon köttetnek le, hogy ez által azon taghoz a véráramlás elmetszetik, a nélkül hogy különben megsértetnék: minden halál-tünet bekövetkezik. A tag elha- laványodik és meghidegül, elveszti érzékenységét és az akarat hatalma megszűnik felette ; megmerevíti, végre elhal és szétbomlik.

De, bár a halál-merevség bekezdett is már állani, ha a kötelék levétetik és a vér akadálytalanul áramolhat a taghoz, a merevség gyorsan szűnik, a tag hőmérséke emelkedik, a bőr érzékenysége visszatér, az akarat hatalmát visszanyeri az izmok felett, szóval a rész visszatér természetes állapotába.

Ha, a helyett hogy a műtét alá vett állat vérét egyszerűen ismét folyni engedjük, olyan vért, mely verés által rostonyájától megszabadult, de vérsejtjei még benne vannak, mesterséges úton a lekötött tag edényein át áramoltatunk : az épen oly hatályos újraélesztő leend, mint a valóságos vér;