Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

III. Előadás. A vér és a nyirk

58

III. ELŐADÁS.

4. A vérsejtek különböznek egymástól még más és fontosabb tekintetben is. A veres vérsejtek lapos, kerek korongok, melyeknek átlagos átmérője V3200 hüvelyk, és szélességük ennek körülbelől egy negyedrésze. Ebből következik, hogy belőlük egy négyszög-hüvelyk térre több mint 10.000.000 esik, és hogy egy vérsejtnek térfogata 7120.000,000.000 köbhüvelyket felül nem halad.

16-ik ábra.

Vérsejtek, emberi vérből. — Körülbelül 600-szor nagyítva.

B, C, Ό, F, K, Veres vérsejtek: B, veres vérsejt oldalról, C, vérsejt éléről tekintve; Ώ, pénzoszlopszerííleg elhelyezett veres vérsejtek ; E, veres vérsejt víztől megpuffadva; K, színtelen vérsejt, eczet- savtól meghalaványodva. F, G, színtelen vérsejtek : még pedig az előbbi gömbölyded alakban, míg az utóbbi amoebaszerü nyúlványokkal.

A korongok széles lapjai nem laposak, hanem homorúak, mintha egyik lap a másik felé kissé benyomatott volna. Innen a vérsejt közepén vékonyabb mint szélein s mikroskóp alatt átható fénynél vizsgálva, világosabbnak látszik közepén és sötétebbnek szélein, vagy közepén sötét és a széleken világos a körülmények szerint. Ha, más részről, ezen korongok egymásra gurittatnának, hogy csupán széleiket láthatnók, pál- czákhoz lennének hasonlók. Ezen különféle kinézést érezhetővé tehetjük az által, ha kerek biscuit vagy theasüteményt, — alakjukra a veres vérsejtekhez hasonló testek, — a szem előtt különböző módokon forgatunk.

A veres vérsejtek igen puha, hajlékony és ruganyos testek, úgy hogy azok átmérőiknél szükebb nyílások- és átjára-