Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

II. Előadás. Az edényrendszer és a vérkeringés

48

ti. ELŐADÁS.

első lökést érezze, melyet a szív összehúzódása okoz. De ha űjjaink helyett, igen finom emeltyűket helyeznénk el valamely két ütér felett, azt vennők észre, hogy az érütés valósággal ugyanazon időben kezdődik mind a kettőben, s a szívösszehúzódás lökése egyszerre lenne érezhető az egész edényrendszer felett; és hogy tulajdonképen, a nagy edények ruganyos ellenhatása által a két Utérben tovahajtott vérfolyam az, mely később éri el s tágítja ki a távolabb eső ágat.

17. Negyedszer, ha egy ütér megmetszetik, az abból kiömlő folyadék lüktetve lövel ki, időközökben, melyek a szív lökéseivel összhangzók. Ennek oka teljesen ugyanazonos az érütéssel; azon erő, mely az ütér falai kitágítására fordíttatnék, ha az ütér sértetlen volna, a folyadék lüktető folyására liaszuáltatik fel, midőn az ütér meg van metszve.

18. Ötödször, rendes körülmények között az érütés a hajszáledényekben s a viszerekbcn fel nem fedezhető. Ez különböző körülményektől függ. Egy azok közül az, hogy az ütér ágainak körfogata nagyobb, mint törzséé; és az összes hajszáledényeknek körfogata nagyobb, mint az összes kicsiny litereké összevéve. Ennélfogva, feltéve hogy a törzsnek körfogata 10, ágaié 50, és a hajszáledényeké, melyek ezekbe nyílnak, 100 : akkor világos, hogy folyadékmennyiség, mely — a törzsbe nyomúlva — elegendő azt Vio-re kitágítani és jelentékeny szembetűnő hatást eszközölni, mindenik ágat csak Vso-re és mindenik hajszáledényt csak Vioo-re volna képes kifesziteui; olyan eredmény, mely többé nem lenne észrevehető.

19. Továbbá, a folyadék árama meglassíttatik azáltal, hogy a csövek folyvást kisebb ágakra oszlanak; és a picziny lökések összege, melybe a szívösszehúzódás első lökése a kis edényekben szétoszlik, ezen akadályok között veszendőbe megy és egy átalános állandó nyomássá olvad össze. A szívtevékenység látható hatásának eltűnése hasonló azon jelenséghez, melyet szivattyúzás alkalmával vízzel telt vá-