Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)

I. Előadás. Az emberi test alkotása és működéseinek átalános átnézete

MUNKA ES VESZTESÉG7

lyet pedig mi annak nevezünk, egyszerűen változó állapot szűk határok között, — állapot, melyben nyereség és veszteség- egymást kiegyenlítik a háztartásnak mindennapi számos cseréi által.

7. Feltéve, hogy ezen, magát naponkint egyensúlyozó élettani állapot eléretik, ez csupán addig tartható fenn, meddig a felhasznált erömüvi munkának, és a kifejtett hőnek, vagy más erőnek mennyisége föltétlenül változatlan marad.

Ha egy ilyen élettani egyensúlyban levő ember súlyos tárgyat emel fel, a súlyveszteség, melyet ő ezen erőlködés nélkül szenvedett volna, abban a pillanatban növekedni fog bizonyos arányban, mi csak akkor leend kiegyenlítve, ha aránylagos mennyiségű táplálékkal láttatik el. A lég hőmér- sékéuek csökkenése ugyanazon eredményt hozza létre, ha a test előbbi melegségét megtartja.

Más részről, tegyen kevesebb erőlködést, vagy kevesbítse hő-fejlesztését, akkor vagy súlyában növekszik, vagy táplálékának egy része használatlanúl marad.

Tehát, a rendesen táplálkozó ember folytonosan táplálékot vesz fel testébe összetett anyagok alakjában, melyek aránylag kevés élenyt tartalmaznak, emellett folytonosan táplálék - elemek (vagy mielőtt vagy miután azok az élő anyagnak részét képezték) hagyják el a testet, több éleny- nyel egyesülve. És a testbe felvett összetett anyagoknak szakadatlan szétbomlása és élenyülése egyenes arányban áll azon erőmennyiséghez, melyet a test kifejt, akár hő alakjában akár másképen: épen úgy, mint a munkaösszeg, melyet a gőzgép szolgáltat, és a höösszeg, melyet az és kéménye kibocsát, egyenes arányban áll a gőzgép szénfogyasztásával.

8. Az élet-folyamatnak, mint élettani munkának ezen átalános áttekintése után vessünk feladatunkhoz képest épen oly rövid áttekintést a készülékre, mely a munkát végzi. Láttuk a gépezetnek átalános működését, nézzük most, hogyan vau az alkotva.