Hufeland, C. W.: Az anyákhoz való jó tanátsa Hufelandnak a gyermekek testi neveléseknek nevezetesebb pontjairól az ő életeknek első esztendejekben (Pozsony, 1802)

Azt várhatná talám valaki, hogy mind a* tu­dós Szerző, mind én mint Doctorok majd a’ bete­geseknek gyógyításokról is itt valamit írunk. — De én tökélletesen meg vagyok a’ felöl győződve, hogy a’ köz hafznú könyveknek tsak illyeneknek kell lenni, — és hogy az Orvos könyveknek a’ közönfég kezibe való adásával, még többet ártunk mint hafználunk. — Ugyan-is mitsoda következé­re lefz ennek? ez, hogy így mindenek, minden e’ hez meg kívánható fzükféges tudományok tudása nélkül, belé mernek vakmerő kezekkel ebbe, az embernek leg drágább kintsébe az egésfégbe koto- ráfzni, és ha külömben el nem tudnak élni, az Orvosláshoz fognak. — Ha még azok is, a’ kik egéfz életeket ezen tudomány meg tanulására fzen- telték, ’s fordították , nem merik az ebbe való tö- kélletesféget fzájokon pengetni, ha ezek is a’ nya- vallyák gyógyításához nagy gondolkodások közt fognak ; ugyan mit lehet akkor egy, ebbe az uj vi­lágba egy hóit kalauz vezérlése által bé fegített jö­vevénytől várni ? Azzal itt minket fenki lem vá­dolhat, hogy e’ miatt kenyerünk el vefztését fél- tyük,— mert a’ míg illyen kurusolók lefznek, úgy tartom, hogy mindég nagyobb fzüklég lefz Doctor- ra, fzükfég lefz , hogy a’ mit azok el rontanak ; emez nagy bajjal, ha lehet, hozza helyre. — — Nem kételkedik továbbá ennek igazfága felől az, a’ ki az Orvosi tudománynak nagy, és ki ment­hetetlen voltát, — a’ ki az emberi terméfzetnek egymástól való fzámtalan külömbözöfégét, — a’ ki azokat a’ fok külső és belső környüi állásokat, a’ mellyeknek a’ betegfégbe nagy bé fojások van, meg gondollya. Le írhattyuk mi azt, hogy ebbe ebbe a’ nyavallyába ezek a’ jelek, a’ Sympto­mák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom