Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
V. Fejezet. Nervus facialis
80 merőleges a nyúltvelö hosszanti tengelyére, hanem ferde oly értelemben, hogy a nyúltvelö jobb fele körülbelül 200 mikromillimeterrel cerebralisabban van találva. Ez a körülmény indokolja azon eljárásomat, hogy a facialismagot a nyúltvelö mindegyik felében külön irom le. 93. metszet. Niveau: A fossa rhomboidea felső felében; a pyramispályák a nyúltvelö ventralis szélén mint önálló képletek kidomborodnak, de hídrostok még nem láthatók; a nucleus olivaris superior a jobb oldalon már igen közel áll a felső végéhez. A metszet mindkét oldalán, az oldalsó reczés állományban egy-egy idegsejtcsoport látható, melyben elváltozás nem észlelhető, és a nucleus ambiguus cerebralis végének felel meg. A jobboldali csoport kevesebb sejtből áll, mint a baloldali. 102. metszet. Niveau: ugyanaz, jobban kifejlődött pyramisokkal, és tetemesen megkisebbedett nuclei olivares. A nyúltvelönek mindkét felében egy-egy idegsejtcsoport látható a substantia reticularisban ; a sejtek mindkét oldalon normálisak. 105. metszet. Niveau: ugyanaz, jobboldalt a nucleus olivaris legcerebra- lisabb végén. A metszet jobb oldalán a felső oliva és a lehágó trigeminusgyökér között egy csoport nagy polygonalis idegsejt látható, de kóros elváltozás nélkül. A metszet bal oldalán ilyen nagyságú polygonalis sejtek nincsenek. 107. metszet. Niveau : ugyanaz. A nyúltvelö jobb felében a facialismag már oly rohamosan fejlődött, hogy emitt benne már csoportokat is lehet megkülönböztetni (1. 19. ábra): é. p. van benne egy belső csoport (VII. i.), melyben az idegsejtek nagyjában köralakban helyeződnek el, de ezen kör peripheriájában a sejtek nincsenek egyenletesen elosztva, hanem három alcsoportot képeznek, az egyik a kör legmagasabb részét foglalja el (VII. i. d ), a másik kettő ettől medialisan és laterálisán helyezkedik el (VII. i. Vi és Vs) ; a facialismag második csoportja ezen köralakú configuratiotól oldalt van (VII. 1.), amannál kisebb és ritkábban álló sejtekből áll. Az egész facialismagot nagy polygonalis idegsejtek alkotják, melyeknek structurája egészen normális. A nyúltvelö bal felében még csak egyes elszórt idegsejtek találhatók. 110. metszet. Niveau: ugyanaz, jobboldalt az oliva superior már csak nyomokban van meg. A (cerebralisabb magasságban talált) jobboldali facialismagban az imént leirt belső csoportban a három részre való tagolás már nagyon élesen látható, de a külső csoport is két részre oszlott, úgy hogy az egész facialismag immár öt csoportból áll, melyek közül négy ventralis helyzetű, s egy a nyúltvelö dorsalis része felé fordult közös ferde tengelyben fekszik, egy csoport pedig dorsalis helyzetű (ez a 107. metszeten leirt belső csoport felső sejthalmazából alakult ki). A ventralis csoportok megjelölésére legczélszerübb a számozás belülről kifelé, miként azt Parkon57> 60 is alkalmazta. (Ezen megjelölés annyival is indokoltabb, mert a facialismag csoportjainak egymáshoz való situatioja a mag alsó felében rendkívül változó, úgy hogy a helyzetnek megfelelő elnevezés minden niveauban más és más kellene hogy legyen, a mi nemcsak a szabatosság rovására menne, de igen nagy zavart okozhatna). Sejtelváltozást találtam a második ventralis csoportban, hol egynéhány sejt a chromolysis typusos képét mutatta. A baloldali facialismagban a sejtek még csak egy csoportot képeznek ; elváltozás nincsen.
