Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
V. Fejezet. Nervus facialis
77 Bary 2 és Flatau 19 régi facialisbénulások eseteiben: Vespa68 csak az ugyanazouoldali facialismagban látott elváltozott idegsejteket, Pardo és Flatau az ellenoldali magban is, sőt Pardo55 a facialismagnak egyik csoportját csakis az ellenoldali magban találta megbetegedettnek, mig ugyanezen csoport a kóros oldali facialismagban teljesen intact maradt. Bary 2 is a kereszteződés mellett nyilatkozik. Az állatkísérleteknek egész légiója foglalkozott ezen kérdés tisztázásával és ezek túlnyomóan az intramedullaris facialiskereszteződés létezését derítették ki ; erre az eredményre jutottak Ramón y Cajal, Mar inesco,47 > 48 Lugarof2 Bruce,11 Wyrubow 71 és mások. Régebbi vizsgálatai alapján van Gebuchten 22 is a kereszteződés mellett foglalt állást és csak újabb ismételt kutatásai 25> 26 alapján vallja ama nézetet, hogy a nervus facialisban csakis direct, nem kereszteződött idegrostok haladnak. A mi már most a facialismagban megkülönböztethető sejtcsoportoltat és ezeknek functionalis jelentőségét illeti, erre nézve többrendbeli vizsgálatok állanak rendelkezésünkre. Obersteiner53 tankönyveben említi, hogy a facialismag gyakran két élesen elhatárolható sejtcsoportra oszlik. van Gebuchten22 és Marinesco47 egymástól függetlenül kutatva, ten- gerimalaczok facialisraagvában ugyanazon csoportokat különböztetik meg. Szerintük a mag négy élesen elkülöníthető sejtcsoportra oszlik ; ezek egy belső, egy középső, egy külső, és végül egy hátulsó (postérieur) csoport, mely utóbbi a külső csoport felett foglal helyet, s ezért dorsalis csoportnak is nevezhető, míg az előbbi három csoport a ventralis csoportokat képezi. Marinesco és van Gebuchten vizgálatai nemcsak a facialismag csoportjait, hanem ezeknek egyes facialiságakkal való összefüggését illetőleg is egyező eredményekre vezettek. A belső csoport sejtjei a nervus facialisnak a fiilhöz haladó rostjaival vannak kapcsolatban akként, hogy a belső csoport belső sejtjei a musculus stapediust, a belső csoport külső sejtjei a külső fülizmokat inuerválják. A felső vagy hátsó sejtcsoport a felső facialiságnak mozgató központját képezik, míg a középső és a külső csoportnak sejtjei az alsó facialisággal vannak kapcsolatban. Marinesco48 ugyanilyen csoportosulást ir le az emberi facialismagban is, itt is három főcsoport különböztethető meg, csakhogy ezek embernél nem olyan élesen elhatároltak, mint tengerimalacznál. Embernél a felső facialiság ugyancsak a hátsó és részben a medialis csoport idegsejtjeiben is ered. Az emberi facialismagnak csoportjaira és az azokban megállapítható localisatiókra vonatkozik még Parkon61’ 60 két közleménye, és mindkettőben a nervus facialis területén székelő carcinomák után található nuclearis sejtelváltozásokról számol be. Ellentétben Marinescoi8-\A Partion az emberi facialismagban igen élesen megkülönböztethető sejtcsoportokat talált, és ismét igen részletes felosztást nyújt, mert szerinte a facialismagban nem kevesebb mint nyolez csoportot lehet felismerni: négy dorsalisat és négy ventralisat. Ezt a felosztást Parhon első közleményében07 adja, mely egy Fapinian-nal közösen vizsgált arczcarcinomára vonatkozik, és ebben az esetben szerzők a következő localisatiót állapíthatták meg: a dorsalis sejtcsoportok a facialisterület felső részeinek izmait látják el, a ventralis csoportok pedig a facialisterület alsó
