Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
62 spinalis részeiben közel áll a vízszinteshez, de medialis vége ekkor is valamivel dorsalisabb helyzetű ; cerebralisabban a tengely medialis vége mindinkább emelkedik, és ekkor a jobb és bal oldal nucleus ambiguusá- nak tengelye fel- és befelé convergál. A nucleus ambiguusra vonatkozó vizsgálataimnak anatómiai részét a következő 'pontokba foglalhatom össze : 1. A nucleus ambiguus egg körülbelül 16—18 mm. hosszéi idegsejt- oszlop, mely az oldalsó reczés állományban, a hypoglossusgyökértől kifelé, a substantia gelatinosától befelé, s az olivától felfelé fekszik; alsó határa a lemniscuskereszteződéstöl cerebralisan található, felső vége a nyúltvelő legfelső részében, közel a hídhoz. 2. A jobb- és baloldali oszlop alsó vége között is már elég tekintélyes a harántirányú távolság, de cerebralisan az oszlopok még divergálnak főleg lateralis és némileg ventralis irányban. 3. A nucleus ambiguust képező szürke oszlop két részből áll: az alsó a nyúltvelő zárt részében van, a felső pedig a nyúltvelőnek nyitott részében. 4. A nucleus ambiguus egy harántirányban hosszúkás sejthalmaz; a két nyúltvelőfél magjának tengelyei a spinalis részekben körülbelül vízszintesek, a mag cerebralis részeiben fel- és befelé convergálnak. 5. A nucleus ambiguus hosszanti kiterjedésének legnagyobb részében három csoportból áll (1. 9. és 10. ábrát): egy belsőből (N. a. i.), mely megfelel a sűrű sejtformationak, egy külsőből (N. a. e.), mély azonos a ritka sejtformatioval, és végül e kettő között helyet foglaló középső csoportból (N. a. m.), mely a félsűrű formatiót képezi. A mag alsó és felső végében csak egy belső és egy külső csoport látható, ellenben a mag hosszanti kiterjedésének felső harmadában, hol a nucleus ambiguus a legnagyobb, a belső és középső csoport egy-egy dorsalis és ventralis alcsoportra oszlik. A mag felső és alsó végét csak egy sejtcsoport alkotja. 6. Synoptikailag reconstruálva a nucleus ambiguust, ez tulajdonképen három szürke oszlopnak összesége: a leghosszabb állandóan a mag belső vagy medialis részében fekszik, és sűrűn egymás mellett álló idegsejtekböl áll; csak kevéssel rövidebb hosszanti kiterjedéssel bir a mag külső oldalán lévő külső oszlop, mely ritkán álló idegsejtek által képeztetik; a nucleus ambiguusnak körülbelül középső két negyedében a belső oszloptól különválik a középső oszlop, mely a két előbbi között elhelyeződik, a belső, sűrű formatiojú oszlopból kifejlődik, és emennél kevésbbé sűrűn álló idegsejtekből áll. WVizsgálteseteim eredményeinek rövid összefoglalása. A nervus vagus központi végződéseit illetőleg összesen négy esetet vizsgálhattam. Az eredmények röviden a következők : I. Első vizsgálatom egy olyan carcinomaeset, melyben a kóros folyamat egyrészt a nyelvgyököt, másrészt az epiglottist roncsolta el. A nyelvgyök carcinomája folytán létesült idegsejtváltozásokat a nervus hypoglossus magvában már az előbbi fejezetben részleteztem, úgy hogy ezektől eltekintve, e helyütt csupán az epiglottis carcinomája következtében létrejött elváltozásokat a nervus vagus magvában fogom tekintetbe venni. Az epiglottis idege a nervus laryngeus superior külső ágából származik; ez utóbbi egyaránt tartalmaz érző és mozgató idegrostokat. A gégefő rákos pusztulása folytán tehát a központi vagusmag azon részeiben várhatók elváltozások, melyek a nervus laryngeus superior központját képviselik.
