Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
55 185. metszet. Niveau: A fossa rhomboidea alsó vége, az ala alba kezd alakulni, a nucleus olivaris közel van teljes kifejlettségéhez. a) A dorsalis vagusmag két csoportból áll, mint eddig. A bal oldalon a ventralis csoport alsó felében a sejtek igen nagy része degenerált, de hasonló sejtek láthatók a dorsalis alcsoport felső részében is. b) A nucleus ambiguusban a sejtek csoportosulása három csoportba már kifejezett; a lelet egyébként azonos az előbbi metszetével. 189. metszet. Niveau: A fossa rhomboidea hátsó felében, jól kifejlett olivák. a) A dorsalis vagusmag két csoportja változatlanul fennáll, a dorsalis kerek vagy polygonalis, a ventralis túlnyomólag orsóalakú idegsejteket tartalmaz. Ebben a magasságban azonban már nemcsak a vagusátmetszéssel ugyanazonoldali, tehát a bal dorsalis vagusmag mutat elváltozott idegsejteket, hanem az ellenoldali is, é. p. : 1. a baloldali dorsalis vagusmagban a dorsalis alcsoport felső és kisebbik részének sejtjei, valamint a ventralis alcsoportnak lateralis és jóval nagyobb részének sejtjei mutatnak chromo- lysist; 2. a jobb oldalon a dorsalis alcsoport teljesen ép, a ventralis alcsoport medialis szélén vannak elváltozott idegsejtek, a melyek azonban ezen alcsoportnak csak kisebbik részét képezik. b) A nucleus ambiguus még mindig három csoportból áll ; a jobboldali ép ; a baloldalinak belső és középső csoportja kevesebb sejtből áll, a megmaradt sejtekben chromolysis látható, a sejtek egy része csak halvány körvonalakban van meg (Zellschatten). 200. metszet. Niveau: A fossa rhomboidea hátsó felében. a) A dorsalis vagusmag configuratioja nem változott. Sjjtelváltozások mindkét oldalon, é. p.: 1. a bal oldalon a dorsalis alcsoport felső részének elég sok sejtjében látható részben chromolysis, részben a mag excentrikus helyzete és ugyanezen változás a ventralis alcsoportban, de különösen ennek lateralis szélén, míg a medialis szélén lévő idegsejtek aránylag közel állanak a normálishoz ; 2. a jobboldali dorsalis vagusmagban kevés megbetegedett idegsejt látható a felső alcsoportban, továbbá a ventralis alcsoportnak medialis szélén ; a jobb oldalon kevés sejtben van chromolysis, inkább csak a mag / kifejezett excentricus helyzete tűnik fel. f/gjf b) A nucleus ambiguust három sejtcsoport képezi, melyek a jobb ^ oldalon normális sejtekből állanak; a bal oldalon a külső csoportban csekélye? a sejtelváltozás, ellenben igen kifejezett a középső és belső csoportban. * 215 metszet. Niveau: A fossa rhomboidea hátsó felének közepe; ótg, nucleus olivaris oldalt erősen kidudorodik s az olivát képezi. a) A dorsalis vagusmagban kis (30-szoros) nagyítással látható, hogy a jobboldali mag egy nagy, hatalmas sejttömeg (1. 14. ábra), melynek ventralis alcsoportja két részre kezd oszlani ; ellenben a baloldali (l 15. ábra) mag a jobboldalinak alig fele és főleg a dorsalis vagusmag középső részének megfelelő idegsejtek vannak meg. (Igaz, hogy a bal nyúltvelőfél, mint azt már említettem, körülbelül 100 mikromillimeterrel cerebralisabb, de a két dorsalis vagusmag különbsége nem irható a niveau-különbség rovására, mert az imént leirt nagysági eltérés a két mag között a következő metszeten, mely körülbelül bOO mikromillimeterrel cerebralisabb, még kifejezettebb ; ha pedig a két dorsalis vagusmagnak most jelzett nagysági különbsége csak a niveau-differentia következménye volna, akkor kellene, hogy a következőkben leírandó 229. metszeten a jobboldali dorsalis vagusmag legfeljebb olyan terjedelmű legyen, mint a most leirt 215. metszeten a baloldali dorsalis vagusej: $ Áw //
