Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
48 daraboltatott, és összeállítás után a nyúltvelő közepén egy hézag mutatkozott. Mindazonáltal ezt az anyagot is bevontam vizsgálataim keretébe, egyrészt, mert ilyen localisatiojú esetem nem volt, másrészt — és ez a körülmény természetesen csak a sorozat átvizsgálása alkalmával derült ki — mivel ebben a nyúlt velőben olyan keresztezödési rendellenességek mutatkoztak, melyek magukban is éidemessé teszik az ismertetést, még ha az esetből localisatiós adatok nem volnának levonhatók. Az egész nyúltvelöböl csupán 182 festett metszetet kaphattam, midőn az összes metszetek közül minden másodikat használtam fel. A sorozat a pyramispályák kereszteződésének legalsó részében kezdődik és a ponsnak felső részéig terjed. Az anyagban az említett rendellenesség abban áll, hogy a metencephalon bal felében haladó lemniscusrostok olyannyira hatalmasak, hogy kereszteződésük alkalmával egy a rendesnél jóval szélesebb köteget képeznek és felső részük itt abnormisan dorsalis helyzetű, miáltal a baloldali kereszteződő lemnicusrostok felső széle eléri a canalis centralist; a nyúltvelő jobb fele erősebbnek látszik, s a fissura centralis anterior nem a nyúltvelő közepén, hanem annak bal felében fekszik. A mikroanatcmiai eltéréseket, melyeket a rendellenes lemniscuskei esztezödés feltételezett, alább leszek leírandó; természetesen ez csak annyira lehetséges, a mennyiben a rendellenes structuralis viszonyok az alkalmazott Nissl-féle festő eljárással ki voltak deríthetök. (Bár ebben az esetben a velösrostfestés mindenesetre több világosságot vetett volna a keresztezödési viszonyokra, mégis az idegsejtfestést alkalmaztam, minthogy ez jelen tanulmányom speciális czéljainak jobban megfelelt.) A készült csonka series átvizsgálásának eredményei: 1—20. metszetek. Niveau : Az első metszet a pyramispályák kereszteződésének spinalis végéből, a 20. a lemniscuskereszteződés felső részéből való. Az egész együttesen leirandó húsz festett metszetből álló sorozatrész identikus részleteket derített ki, s ez motiválhatja az együttes leírást is, melynél egyszerűség kedvéért a lemniscusrostokat is centrifugálisaknak veszem, mint a pyramisrostokat. Már a pyramisrostoknál is, de különösen a lemniscusrostoknál feltűnik, hogy azoknak egy sokkal nagyobb része kerül a metencephalon bal feléből a legalsó nyúltvelőrésznek jobb oldalába, mint fordítva. Ennek folytán a kereszteződés maga is nem részarányos; megközelítőleg a rostoknak három negyede kerül a bal oldalról a jobb oldalra. Ezek tehát egy hatalmas köteget alkotnak, mely a kereszteződések magasságában nemcsak a nyúltvelönek makro- skopos configuratioját az előbb említett értelemben módosítja, hanem a nyúltvelő ezen részében az idegmagvak alakulását is egészen megváltoztatja. Nevezetesen a bal oldalról a jobb nyúltvelöfélbe áthaladó lemniscusrostok egy rendkívül széles köteget alkotnak, melynek felső széle majdnem eléri a canalis centralist, és a baloldali hypoglossusmag legalsó részét leszorítja a kereszteződő rostok közé, sőt részben azok alá; a baloldali dorsalis vagusmag legalsó részét a kereszteződő rostok kettészelik; a jobboldali hypoglossusmag a rendesnél veniralisabb helyzetit, de a kereszteződő rostok felett foglal helyet, és azok által olyannyira oldalvást szorul, hogy a hypoglossusmag ebben a magasságban lateralisabb helyzetű, mint az ugyanazonoldali vagusmag! A dorsalis vagusmag a 20. metszet magasságában mindkét oldalon kevés idegsejtböl áll, a jobboldaliak, mint rendesen, egy csoportot képeznek, de a baloldali dorsalis vagusmagot a már említett oknál fogva, két sejtcsoport alkotja. — A nucleus ambiguus ebben a magasságban még nem tűnik fel.
