Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
46 a) A dorsalis vagusmagban a dorsalis és ventralis alcsoport jól megkülönböztethető ; az utóbbiban a jobb oldalon, tehát cerebralisabb magasságban, kevés duzzadt idegsejt, diffus festéssel és excentrikus maggal látható. b) A nucleus ambiguus csoportosulása még nem változott; a jobb oldalon, tehát ugyancsak valamivel cerebralisabban, a belső csoport medialis szélén néhány idegsejt chromolysis képét mutatja: a sejttest duzzadt, rajzolata elmosódott, a tigroid-testek szétestek, a sejt nyúlványai nem láthatók, a mag egészen oldalt szorul. 143 metszet. Niveau: Közvetlenül a calamus scriptorius alatt, a központi csatorna átmenete a negyedik agygyomrocsba már megtörtént; a nucleus olivaris hatalmasan kifejlődött (1. 11. ábra). a) A dorsalis vagusmag alakulása nem változott, benne egy dorsalis és egy ventralis alcsoport jól látható. A dorsalis alcsoport sejtjei nem változtak, ellenben a ventralis alcsoport lateralis részén, közvetlenül a fasciculus solitarius mellett és általában a ventralis alcsoportnak ama részletében, mely a fasciculus solitariust felülről félköralakban övezi, degenerált idegsejteket találtam : a sejtek duzzadtak, diffuse festődnek, semmi rajzolat a proto- plasmában, a mag is festödik, a magcsa látható; a nyúlványok vékonyak, kacskaringósak, messzebbre követhetők, bennök igen nagy távolságra is észlelhetők festödö rögök ; egyes sejtekben egy oldalról benyomuló vájulatszerü mélyedés van. b) A nucleus ambiguusban a már leirt három csoportot még meg lehet különböztetni (1. 9. ábrát is). A középső csoportban, annak alsó, azaz ventralis részén, a sejteknek egy része ugyanolyan chromolj sist mutat, mint azt a dorsalis vagusmagra nézve jeleztem ; ez a változás a bal nucleus ambiguusban (melyet a metszés spinalisabb magasságban talált), csak kisfokú, ellenben a cerebralisabb magasságú jobboldaliban már kifejezettebb. (Előzetes közleményemben ezen változásokat akként Írtam le, hogy azok a nucleus ambiguus belső csoportjának lateralis és külső csoportjának medialis szélén láthatók. Ki kell hogy emeljem, miszerint ez a látszólagos ellentmondás magyarázata ama körülményben rejlik, hogy előzetes közleményemben egy eset alapján nem éreztem magam feljogosítva, hogy a nucleus ambiguus két csoportra való hagyományos felosztását megváltoztassam ; ebből kifolyólag akkor ezen magban csak két csoportot különböztettem meg, egy belsőt, melybe a sűrűén álló idegsejteket foglaltam és egy külsőt, melyet a ritkán álló sejtek képeznek. Természetes, hogy ilyen felosztás mellett az általam most megkülönböztetett három csoport közül a középső megfelel a belső csoport lateralis és a külső csoport medialis részének. De már előzetes közleményemben jeleztem, hogy a nucleus ambiguusnak két csoportra való felosztása nem látszik elegendőnek, mert egyes niveaukban több, talán négy vagy öt (mint a 10. ábrán) alcsoportot lehet megkülönböztetni, a mi az alább leírandó metszeten máris jogosultnak látszik). 160. metszet. Niveau: A fossa rhomboidea alsó részében, közvetlenül a calamus scriptorius felett. a) A dorsalis vagusmag viszonyai és a benne látható sejtelváltozások megegyeznek az imént leírtakkal, de a degenerált idegsejteknek száma nagyobb és ezek a fasciculus solitariust felülről övezik. b) A nucleus ambiguus középső csoportja egy felső és egy alsó alcsoportra oszlik, úgy hogy ebben a magasságban ténylegesen négy csoportból állónak látszik a nucleus ambiguus. A középső csoport felső részében szórványosan láthatók duzzadt idegsejtek.
