Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
44 286. metszet. Niveau: A fossa rhomboidea hátsó felének elején, a striae acusticae-k magasságában. á) A dorsalis vagusmagban a sejtek már egy csoporttá egyesülnek ; sejtelváltozás nem látható. b) A nucleus ambiguust is jóval kevesebb sejt alkotja, a sejtek teljesen épek. 298■ metszet. Niveau: A fossa rhomboidea közepén; teljesen kifejlődött corpora restiformia; a nucleus olivaris felső vége; az acusticusmag fellépése. A vagusmag részei közül: a) A dorsalis mag folytatásaként feltűnik egy önálló sejtcsoport (glosso- pharyngeusmag); b) a nucleus ambiguus egy gyér sejthalmaz, mely cerebralisabb magasságokban átmegy a facialismagba ; c) a fasciculus solitarius egy hatalmas gelatinosus tömeggé alakul. S t. J. eset. Az anyag egy 58 éves férfiútól származik, ki 1901 szeptember óta kifejezett légzési, beszélési és nyelési nehézségekben szenvedett, október hó 16.-án az I. sebészeti klinikára felvétetett, a midőn a sondával való vizsgálatnál az oesophagusban, 18 cm-re a fogsortól egy akadály mutatkozott. Műtét 1901 október hó 19.-én : gastrostomia. A halál október 24.-én következett be. A bonczolás a nyelőcsőnek egy rákos szűkületét derítette ki, mely a cartilagoktól 5 cm-re volt, mi a fogsortól számított 18 cm nek felel meg; a stricturától felfelé csupán néhány apró elszórt göb volt, míg a rákos elváltozás lefelé a liörgoszlás magasságáig terjedt; ezen alul a bárzsing ép maradt. A légcső bal oldalán a rákos daganat kissé átterjedt, de áttörés közlekedő nyílással nem volt jelen. Klinikai és kórboncztani diagnosis: Carcinoma oesophagi. Ebben az esetben tehát a rákos destructio kizárólag az oesophagusra szorítkozott, a környi elváltozás csak a nervus vagus területen fordult elő, úgy hogy csak a vagusmag ama részeiben várhattam idegsejtelváltozásokat a melyek az oesophagussal állanak kapcsolatban. Az oesopliagust tudvalevőleg a két nervus vagus által alkotott plexus oesophagiból származó idegrostok látják el, melyeknek egy része a nyelőcső nyálkahártyájában végződik, s ezek az érző rostok ; az idegrostoknak egy további része a nyelőcsőnek két izomrétegébe hatol, s ezek a mozgató rostok, a melyek ugyan a plexus oesophagiból kerülnek a nyelőcső izomrétegeibe, de csak kisebbik részük jön a nervus vagusból, mert a mozgató rostoknak egy része az együttérző idegből jut a plexus oesophagiba. Világos, hogy a szövettani vizsgálat alkalmával a nervus vagus központjának ama részeiben várhattam idegsejtelváltozásokat, melyek az oesophagus mozgató centruma, és azokban is, hol az oesophagus érző idegrostjai végződnek. Minthogy ebben az esetben csupán a központi idegrendszert, de sem a ganglion jugularet, sem a ganglion nodosumot nem kaphattam, vizsgálataim is csak a nyúltvelöben lévő vagusközpontokra szorítkozhattak. Ez az eset egyébként már egy előzetes közleményemnek28 tárgyát képezte ; de minthogy abban nem az egész sorozat segmentumok szerinti átvizsgálásáról, hanem csak a főbb idegsejtelváltozásokról tettem jelentést, indokoltnak tartom, hogy e helyütt az egész sorozat áttanulmányozásának eredményeiről emlékezzem meg. A nyúltvelö mikroskopiai vizsgálata: A nyúltvelőt, a pyramispályák kereszteződésének magasságától a hídig terjedő, körülbelül 300 festett metszetből álló sorozatban dolgoztam fel, tehát az egész nyúltvelőt ennél sokkal
