Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
42 150. metszet. Niveau: A központi csatorna még zárt, de már közel fekszik a nyúltvelö felső széléhez, az oliva alsó vége teljesen ki van fejlődve. A vagusmag központi részei közül: a) A dorsalis mag ugyanolyan szerkezetű, mint az imént leirt metszeten, az idegsejtek túlnyomóan épek, csupán az alsó csoport sejtjei rendkívül nagy pigmenttartalmuk folytán feltűnnek ; a pigment zöldessárga és egyes idegsejteket majdnem teljesen kitölt. (1. 3. ábra D. X. d. és D. X. v.) b) A nucleus ambiguus belső csoportja (sűrű formatio) két alcsoportra kezd oszlani, úgy hogy ebben a magasságban (1. 9. ábra) a nucleus ambiguust három sejtcsoport képezi és pedig: egy belső, melyben az idegsejtek rendkívül sűrűén állanak egymás mellett (9. ábra N. a. i.), egy középső csoport (9. ábra N. a. m.), valamivel ritkább sejtformatioval és egy külső alcsoport (9. ábra N. a. e.), mely elszórt idegsebekből áll. A középső és külső sejtcsoport együttesen egy kőralakú képlet peripheriáját alkotják, melyen belül idegsejtek hiányoznak és a Nissl féle módszerrel festett készítményen csakis neurogliasejtek láthatók. A belső csoport lateralis szélén néhány halvány diffus festödésü és homogen színű idegsejt tűnik fel, a melyek alakváltozást nem mutatnak. 165. metszet. Niveau: A központi csatorna még zárt, egy hosszanti hasa- dékot képez a nyúltvelö felső széle alatt, az oliva teljesen ki van fejlődve. Vagusmag: a) A dorsalismag, mint eddig két sejtcsoportból áll; a (1. 4. ábra) felső csoport (D. X. d.) polygonalis, az alsó (D. X. v.) orsóalakú sejtekből áll, utóbbiakban bő pigmentlerakodás. Az alsó csoport legalsó sejtjei lehúzódnak a fasciculus solitariushoz, s azt felülről félköralakban övezi. (4. ábra, X. F. s.) b) A nucleus ambiguusban három csoport különböztethető meg ; a belső és középső csoport alsó szélén néhány duzzadt idegsejt látható. (1. 8. ábra.) 185. metszet. Niveau: A canalis centralis kezd átmenni a negyedik agy- gyomrocsba. Vagusmag : d) A dorsalis vagusmag helyzete a hypoglossusmaghoz annyiban változik, hogy a hypoglossusmag közelebb kerülvén a nyúltvelö felső széléhez, a dorsalis vagusmag ennek folytán oldalt húzódik. (5. ábra.) A dorsalis vagus- raag két csoportja közül a felső sejtekben gazdagabb, hosszúra elnyúlt, felső részén kerek, alsó részén orsóalakú sejtekből áll. A jobboldali dorsalis vagus- magban a ventralis csoport alsó végén és a fasciculus solitarius körül látható idegsejtek feltűnően sok pigmentet tartalmaznak, az egész idegsejtet egy sárgászöld pigmentrög tölti meg. Kevés pigment látható a felső alcsoport legalsó részeiben, a baloldali dorsalis vagusmag nagyon kevés pigmentet mutat. b) A nucleus ambiguus configuratioja olyan mint az előbbi metszeten, a változott idegsejíek szintén a belső és középső csoport alsó szélén láthatók, azonban kisebb számban mint eddig. 200. metszet. Niveau: A negyedik agygyomrocs mind jobban kifejlődik. Úgy a dorsalis vagusmag, mint a nucleus ambiguus alakulása változást nem mutat, mindkettőben épek az idegsejtek. 220. metszet. Niveau: A negyedik agygyomrocs már egészen nyitott, az ala ólba jól látható ; a nucleus olivaris egészen kifejlődött. a) A dorsalis vagusmagban két alcsoport különböztethető meg, mint az előbbi metszeten ; az idegsejtek általában ép structurával bírnak, csupán a jobboldali dorsalis vagusmag alsó csoportjában, s a fasciculus solitarius körül néhány idegsejt pigment-degeneratio képét mutatja. (8. ábra.) b) A nucleus ambiguus a már leirt három alcsoportra osztható, melyek
