Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
III. Fejezet. Nervus hypoglossus
13 tál találkozunk szerzők vizsgálataiban : egyrészt említik; bogy a fioller- féle járulékos XII. mag idegsejtjei épek voltak, tehát eme magban nem erednek liypoglossusrostok, illetőleg nem olyanok, melyek a nyelv elülső részéhez vonulnak; másodszor — és ez különösen fontosnak látszik — elváltozásokat láttak a nucleus ambiguusban, a mi egyedülálló beigazo- lása lenne Laura 40 abbeli nézetének, hogy a nucleus ambiguus a hypo- glossusnak egy járulékos magja lenne. Ezen esetnek érdekes pendantja amaz, melyet Parkon és Mme Parkon 58 Írtak le két évvel később. Szintén nyelvrákról van szó, mely a nyelvnek kiilső-felső régióját foglalta el és elpusztította a mm. styloglossus és longitudinalis linguae superior hátsó részeit (tehát éppen azokat, melyek Parkon és Goldstein 5G esetében épek voltak), valamint a m. palatoglossus, pharyngoglossus és amygdaloglossus legnagyobb részét ; ellenben épek maradtak a mm. transversus és longitudinalis inferior linguae, a genioglossus és a hyoglossus. Idegsej tel változásokat találtak a XII. mag alsó részében az elülső csoportban és a külső alcsoportban, ennek egész hosszanti kiterjedésében (vagyis a XII. mag felső két harmadában is). Az elülső dúczsejtcsoport hovátartozóságát nem állapítják meg a szerzők, de a külső sejtcsoportot illetőleg kétségtelennek tartják, hogg a nyelv felső-külső részének izmait látja el: a m. pharyngoglossust, palato- glossust és amygdaloglossust. (Szerzők ebbeli lelete meglepő, mert a legújabb anatómiai tankönyvek szerint ezen izmok motoros beidegzése nem ered a liypoglossustól ; erre nézve csak felemlítem Jonnesco-t2y, ki a legtöbb anatómussal egyetértőén a m. palatoglossus mozgató idegét a n. facialisból vagy anastomosis révén a n. glossopharyngeusból, a m. pharyngoglossus és a nagyon kérdéses existentiájú m. amygdaloglossus idegét directe a n. glossopharyngeusból származtatja.) Később Parkon és Papinian 57 egy olyan esetről tesznek említést, melyben a rákos újképlet a nyelvcsont alatti tájat roncsolta s a n. hypoglossus által beidegzett izmok közül a m. hypoglossus és m. mylohyoideus voltak alterálva. (Ugyanezen esetben még néhány olyan izom is mutat elváltozást, melyek a n. facialis terrénumát képezik, de a facialis-mag sejtdegeneratioiról e helyütt eltekintek, minthogy azokat az arczidegre vonatkozó fejezetben fogom mérlegelni.) A hypoglossus magban sejtelváltozást láttak az elülső csoportban, továbbá a középső csoportnak egy hátsó alcsoportjában. Ez a lelet tehát mutatja, hogy a nyelv alsó részének izmai összefüggésben állanak a liypoglossusmag elülső csoportjával. Parkon és Nadejge 59 pár hó előtt a rennes-i congressuson még egy localisationális adatról tettek jelentést a XII. magot illetőleg Erről csak egy rövid autoreferatum állott rendelkezésemre, mely szerint szerzők egy kiterjedt nyaki carcinoma alapján, mely a nyelv alsó részét is foglalta magába, olyan idegsejtelváltozásokat találtak, melyek szerint a kypoglos- susmag külső sejtcsoportja vonatkozásban áll a nyelv külső és hátsó részének izmaival, míg az elülső csoport sejtjei a rn. geniohyoideus mozgató beidegzését eszközük. A n. hypoglossus magvára vonatkozólag még egy anatom o-phy sió - logiai localisationális adatot említenek Duval és Raymond^2: de ez nem olyan részletes, mint az imént felsoroltak. Egy esetben, hol intra vitam a nyelvnek minden akaratlagos mozgása lehetetlen volt, de a nyelés associált mozgási műveletén még részt vett, a hypoglossusnak nagysejtű
