Hőgyes Endre: Hazai orvosi oktatásügyünk és a budapesti egyetem orvosi kara (Budapest, 1896)
A) Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy állapotáról 1867 előtt
8 HAZAI ORVOSI OKTATÁSÜGYÜNK ÉS A BUDAPESTI EGYETEM ORVOSI KARA. törvényszéki orvostan, elméleti és gyakorlati sebészet; a második szigorlaton nyilvánosan egy sebészeti és egy szemészeti műtétet kellett holttesten végeznie és azok felett szóbeli értekezletet tartania. A sebészeti doktorság vizsgáiért és oklevélért 195 frt 30 krt kellett fizetni. Ha sebészdoktor még orvosdoktor is akart lenni, a hiányzó tárgyakból két szigorlatban vizsgázott, dissertatiót írt, felavattatott, mely cselekvényeknek költ ségei 114 frt 30 krra rúgtak. Ha orvosdoktor akart lenni sebészdoktorrá, első szigorlatán csak az elméleti és gyakorlati sebészetből kellett vizsgáznia, a második szigorlatot azonban ugyan úgy kellett letennie: került neki 110 írtjába. 3. Szülészmesteri oklevelet csak orvosdoktor vagy sebészmester nyerhetett és ezért vizsgázni kellett az elméleti és gyakorlati szülészetből és törvényszéki szülészetből. Ez oklevél díja volt: 34 frt 30 kr. 4. Szemészmesteri oklevelet csak oly orvosdoktor avagy sebészmester nyerhetett, ki a szemészet tanárától kitűnő bizonyítványt kapót* s vizsgáznia kellett két szigorlatban ; az elsőben az elméleti és gyakorlati szemészetből, a másodikban hullán egy vagy több műtétet kellett végeznie. Ez oklevél díja volt: 47 frt 18 kr. 5. Fogászmesteri oklevelet kaphatott az, a ki kimutatott legalább két évi kitünően végzett sebészi tanfolyamot és vizsgálatot tett az emberi száj boncztanából, a fogak kór- és gyógytanából és a fogászati eszközök kezeléséből. Ez oklevél 55 frt 54 krba került. Az 1833/34. tanévben kiadott új tanulmányi és vizsgarendszer lényeges’ változást az eddigiekhez képest nem idézett elő, csak a szemészet részesült ezekben az eddigieknél nagyobb figyelemben. Lényegesebb és korszakalkotó változás jött be a tanulmányok rendszerében úgy Bécsben, mint nálunk 1848-ban a tanítás és tanulás szabadságának törvénybe iktatásával, melyet lényegében meghagyott úgy Ausztriában, mint nálunk az absolut korszak is. Az orvosi tanfolyam kötött volta megszűnt, a tantárgyaknak megszabott sorozatban vételének és megszabott tankönyvek szerint való tanulásának kényszere, új tanulmányi és a félévi vizsgák, a dissertatiók, oppugnatiók az orvosdoctori szigorlati rendszerből elmaradtak. ügy a bécsi, mint a budapesti orvosi tanártestületekben már a század elejétől kezdve többször felmerült az eszme és felsőbb helyre intézett javaslat tárgyát is képezte, hogy a külön-
