Hőgyes Endre: Hazai orvosi oktatásügyünk és a budapesti egyetem orvosi kara (Budapest, 1896)
B) Az orvosi oktatásügy fejlődése 1867 óta
HAZAI ORVOSI OKTATÁSÜGYÜNK ÉS A BUDAPESTI EGYETEM ORVOSI KARA. 43 év közben eső kisebb szünetidö-beosztásokra változtatások történtek 1890-ben, a melyek azonban nem mutatkoztak czél- szerűeknek és a karok egyöntetű véleménye szerint újra meg- változtatandók. A leczke rendben hirdetett tantárgyak száma az intézeti munkálkodás lehetővé tétele és a magántanári int.ézvény fellendülése folytán tetemesen megszaporodott. Már 1867/68-ik tanévben az I. félévben 21 tanár (11 ny. r. 1 rk. és 9 mt.) 35 különböző előadást hirdetett: az 1895/96. tanév I. félében 72 tanár (20 ny. r. 12 rk. és 40 m. tanár) részéről hirdetett előadások száma: 106 volt. A tanulóság anyaga 1867 után, a mint a sebészeti tanfolyam lassanként megszűnt, mindinkább egyöntetűbbé változott és 1872/73 óta majdnem kizárólag érettségi bizonyítványnyal fölvettekből áll; csekélyebb előképzettséggel csakis a gyógyszerészek vétetnek fel; ezek is azonban jelenleg hat gymnasialis osztálylyal és a bölcsészeti karon töltött egy év után. 0 felségének 1895. XI. 18-án legfelsőbb jóváhagyásával ellátott 1895. XII. 65.719. sz. a. kibocsátott oktatásügyi rendelet alapján az 1895/96. tanév II. felétől ugyanazon előképzettség mellett, mint a férfiak, a nők is felvehetők az orvosi tanfolyamra. A tanulók fegyelmi szabályzatai lényegileg a tanszabadság behozatala óta ugyanazok maradtak. A tanuló csak egyetemi viselkedése szempontjából áll a tanártestület és az egyetemi tanács fegyelmi fenhatósága alatt; egyebekben pedig reá is a köztörvények érvényesek. A tanulmányi, fegyelmi és leczke- pénzre vonatkozó legutolsó szabályrendelet 1891-ből való. Az orvostanhallgatók ösztöndíj ügyére vonatkozólag a kari iratokból kitűnik, hogy egészen a 40-es évek közepéig évenként több orvostanhallgató részesült különféle ösztöndíjakban. Már József császár idejében évenként két királyi rendes és egy rendkívüli ösztöndíjas medikus volt; ezenkívül ugyanekkor létesült az ú. n. stipendium didactrale, mely úgy keletkezett, hogy József császár rendeletére behozták a tandíjfizetést a vagyonos hallgatókra és az így bejött jövedelmet szegény tanulók ösztöndíjazására fordították. 1791/92-ben e rendszer már megszűnt. A század elején voltak az orvosi karnál különböző ú. n. rendkívüli ösztöndíjak, melyeket egyes törvény- hatóságok szolgáltattak ki itt tanuló fiaiknak. Ezeken kívül
