Hőgyes Endre: Hazai orvosi oktatásügyünk és a budapesti egyetem orvosi kara (Budapest, 1896)
B) Az orvosi oktatásügy fejlődése 1867 óta
HAZAT ORVOST OKTATÁSÜGYÜNK ÉS A BUDAPESTI EGYETEM ORVOSI KARA 41 hogy különböző tudományok egyes fejezeteiből egészen részletes, a tudomány időszerinti állását teljesen kimerítő előadásokat hallhatott, és kellő fogalmat nyert e tudomány fejlesztés és búvárkodás módszereiről is. Ez a leczkepénz-rendszer áll fenn az osztrák és német egyetemeken mai napig is, és habár lehetnek egyes kinövései is, de nagyban és egészben véve a legjobbnak bizonyult minden egyéb tandíj-rendszerek közt. A tanár, midőn tudja, hogy a tanuló direkt neki fizeti a pénzt az előadásért, inkább érezheti magát kötelezve előadásának pontos és részletes kidolgozására ; a tanuló jobban megkívánhatja tőle ugyanezeket, mint a cliablonszerű tanpénz-fizetés- nél. A tanártestületek többségének ellenzése daczára azonban létrejött az új tanpénz-rendszer, melynek lényege abban áll, hogy minden rendes tanuló félévi 30, minden rendkívüli tanuló félévi 15 frtot fizet, és ezért bármely előadására beiratkozha- tik az egész egyetemnek. Az így begyülő tanpénzek az egész egyetemre nézve kommassáltatnak, és az így kijövő összegből 5% levontatik az állampénztár, 5% a fizetésnélküli rendkívüli és magántanárok, nemkülönben a magántanítók részére együttesen, továbbá valamennyi rendes tanár 2500 frt fizetése kipótoltatik 3000 frtra, a rendkívüli tanárok 1500 frt fizetése pedig 2000 frtra, a lakpénzek 400 illetőleg 300 frtra; továbbá szintén ebből pótoltatnak bizonyos módon a korábbi évtizedes korpótlékok helyett behozott évötödös korpótlékok. Szintén ebből kerülnek ki az újonnan kinevezett tanárok 1600 illetőleg 800 frt évi tandíj-jutalékai, valamint e tanpénz-rendszer behozatala előtt tandíjat élvezett tanárok tandíjkárpótlása is, melyeket bizonyos százalék-kulcs szerint számítanak ki és a mely összegek évről-évre változnak. Egy része pedig az összesített tanpénz-jövedelemnek mint egyetemi reservált alap tartatik fenn, melynek jogi természete még kellőleg tisztázva nincs, melyeket egyetemi czélokra azonban a közoktatásügyi kormányzat igénybe vehet. E rendszer mellett az egyetemi tanárok törzsfizetései, lakáspénzei, korpótlékai emelkedtek ugyan és a tanárok nagy részére fizetés-javulás jött létre, de merevségénél és bonyolódottságánál, valamint a reservált alap „rendelkezési alap“ szerűségénél fogva stb. már is sok oly inkonvenienciákat okozott, hogy a karok egyöntetű véleménye szerint eltörlése és a régi leczkepénz-rendszer visszaállítása látszik kívánatosabbnak; és ismételt tanácsko-
