Hőgyes Endre: Hazai orvosi oktatásügyünk és a budapesti egyetem orvosi kara (Budapest, 1896)
A) Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy állapotáról 1867 előtt
r-pVI/l I A budapesti kir. m. tud. egyetem orvosi karában három fő irányban folyik az oktatás: orvosokat, gyógyszerészeket, szülésznőket nevelnek az államnak. A működésben a fősúlypont természetesen az orvosi oktatásra esik, melynek kapcsolata gyanánt áll fenn a gyógyszerészeknek és szülésznőknek kiképzése. E soroknak czélja az oktatásügy e három ágának fejlődés- történetét áttekinteni, a) az orvosi kar keletkezésétől az 1867-ki kiegyezésig, b) az 1867-ik évtől a millennium évéig 1896-ig, c) röviden ismertetni azoknak állását a millennium idején. Miután azonban az egyetem egyes karainak és azok intézeteinek csak egyik feladatát képezi az, hogy a bizonyos állami czélok elérésére berendezett oktatást foganatosítsa és nem kevésbbé fontos kulturális hivatása másfelől abban rejlik, hogy az egyes tudományágakat önállóan fejleszsze és azokra vonatkozólag önálló hazai tudományos buvárlatot és irodalmat teremtsen: a következőkben érintve lesz az is, mily mértékben felelt meg a budapesti kir. m. tud. egyetem orvosi kara ezen második szintén főfő hivatásának 1867. előtt és 1867. után. ÍJÍ íjí ❖ A) Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy állapotáról 1867 előtt. A hazai orvosi oktatásügy legrégibb állapotáról kevés az, amit biztosan tudhatunk. Az Árpádház királyai alatt, úgy mint külföldön nálunk is, papoü és szerzetesek voltak az orvosok; első hittérítőinknek, a benczés papoknak kórházai is voltak; az orvoslással foglalkozó papok és szerzetesek már akkor bizonyára némi primitiv orvosi oktatással is foglalkozhattak, a mennyiben a szükség követelte, hogy a betegápolás 1
