Hőgyes Endre: Hazai orvosi oktatásügyünk és a budapesti egyetem orvosi kara (Budapest, 1896)
A) Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy állapotáról 1867 előtt
16 HAZAI ORVOSI OKTATÁSÜGYÜNK ÉS A BUDAPESTI EGYETEM ORVOSI KARA. magyar nyelven írott munkáival alapvetője lett a magyar- orvosi irodalomnak is. Valami nagy önállóság az irodalmi munkásságban nem fejlődhetett ki. Hiányzott erre teljesen a tudományos eszköz. Az elméleti szakoknak nem voltak tulajdonképen tudományos vizsgálatra berendezett intézetük, nem volt sem felszerelésük hozzá, sem anyagi egyéb eszközük. A gyakorlati szakmák szintén silányan voltak ellátva. A mi a bécsi egyetem orvosi karát, főleg a gyakorlati szakmákban a 30-as és 40-es években oly híressé tette, az egyetemi tanításnak rendelkezésére álló nagy közkórház, gazdag és változatos beteg anyagával, nálunk teljesen hiányzott, az összes szakmáknak az egész korszakon keresztül alig volt 50—60 betegágyra menő beteg anyaguk. A kar minden törekvése, hogy a városi kórház anyagát megnyerje a tanítás és tudományos vizsgálódás számára a város ellenzéssén, mindig hajótörést szenvedett. Kellőleg felszerelt és kellőleg dotált elméleti intézetek és kellő nagy forgalmú beteg anyag nélkül az orvosi tudományt önállólag fejleszteni és előbbre vinni nem lehet. Ezek nélkül az egyes szakmáknak lehetnek igen sokat olvasott eruditus és talán a gyűjtő irodalom hírnévre jutó tanárai, de önálló tudományos búvárai alig. Ez a jellemvonás ömlik el úgy szólva az összes hazai irodalmi termékeken, melyek 1867 előtt nálunk előbb latinul és németül később elszórva magyarul is napvilágot láttak. Legtöbb önállóság mutatkozott még a természetrajzi irodalomban. Kitaibel—Haberle neveihez a hazai flora Schuszteréhez a hazai ásványvizek önálló kutatásának emléke fűződik. Nagyobb lendületet hozott létre a hazai tudományos irodalomban az egyetemen kívül a 30-as évek elején keletkezett első magyar orvosi folyóirat az „ Orvosi táru; hozzájárultak ehhez a 40-es évek elejétől kezdve a „Magyar orvosok és természetvizsgálók vándor gyűlések, „A budapesti kir. orvosegyesület11, VA kir. természettudományi társulat“, melyeknek munkálkodása keretében nagy rész illeti egyes egyetemi tanárok működését is. A modern buvárlati irány első lendülete csak az 50-es évek vége felé mutatkozik, a német Czermák szabatosabb kiséri éti élettani, Wertheimer kísérleti chemiai munkáiban. Ez időre esnek Semmelweiss később világhírű dolgozatai a gyermekágyi lázról, Balassának kiváló sebészi értekezései, melyek
