Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - a) Rendes tanárok
•686 A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. németül. Archiv für mikroskopische Anatomie. 1874. — Anatomie und Histologie der Hoden. Arbeit aus dem physiologischen Laboratorium zu Leipzig, 1874. — Ugyanaz magyarul. Orv. Hetik 1874. — Wirbelsaite und Hirnanhang. Archiv für mikroskopische Anatomie. 1875. — Az agyvelö fejlődése. M. T. Akad. évkönyvei. 1877. — Ugyanaz németül. Lipcse, 1877. — Általános boncztan. Budapest, 1881. — Krause Leiró boncztanának fordítása. Budapest, 1881. — Vizsgálatok a gerinczes állatok kiválasztó és ivarszerveinek fejlődéséről. Kiadta a M. T. Akadémia. i884. — Ugyanaz németül. Krause’s internationale Monatschrift für Anatomie und Physiologie. 1885. — A leiró emberboncztan és tájboncztan tankönyve. Budapest, 1888. — A központi idegrendszer és érzékszervek morfológiája. Budapest, 1892. — A herecsövek szöveti szerkezete. Ünnepi dolgozatok Kovács tanár jubileumára. 1894. — Az orr és járulékos üregeinek fejlődése. Math. Természettud. Értesítő. 1896. Mihalkovics Gé^a tanár tanítványainak irodalmi dolgozatai : Perényi József: Népszerű előadás a koponyáról. 1883. — A divat mint az emberi test eltorzítója. Népszerű előadás. 1885. — Amnion és a Wolff-féle csatorna a gyíkféléknél. Mathem. Term. Ért. VI. kötet. — A blastoporus megmaradása a béka-féléknél. Math. Term. Ért. VII. kötet. — A mesoderma keletkezése. Math. Term. Ért. VIII. kötet. — A béka-félék petefészke és petevezetéke. (Önálló füzetben.) — Egy uj keményítő folyadék. Orv. Hetik x885. — Mikrolektron, uj beágyazó készülék. — Erdős János: Elöleges közlemény a gyik-félék allantois üregének fejlődéséről. Orv. Hetik — Az allantois üreg keletkezése a gyik-féléknél. Math, és term. ért. (Németül az akadémiai Revueben.) — Vezérfonal az izmok, szalagok és ízületek bonczolásához. Rózsa K. kiadása. — Pedál mikrotom. Orv. Hetik Ugyanaz németül. Arch. f. Anat. u. Entwick.-gesch. — Eine Methode zur Injection der Blutgefässe. Anatomischer Anzeiger. — Wettengl Károly : A polydaktylia egy érdekes esete. Orv. Hetik 1893. — Farkas Jenő: A boncztan néhány actualis kérdése. Gyógyászat. 1894. — A craniectomiáról. Gyógyászat. 1894. — A fej- és szemmozgások értéke az agybántalmak localisatiójában. Gyógvászat. 1894. és British Midical Journal. i8g4. — Az idegsejtekröl. Term, közlöny pótfüzete. 1894. — Villamos ütés következtében meghalt ember központi idegrendszerének vizsgálata. Magy. Orv. Arch. III. évfolyam. (Ugyanott németül.) — Tellyesniczky Kálmán : A mag jelentősége és feladata a sejtben. Term. közi. pótfüzetek. 1892. — A jégbarlangok keletkezéséről. Term. közi. pótfüzetek. 1894. — A gombák és állatok viszonya az oxigén felvétele és szénsav kiválasztása tekintetében. Term. Közlöny. 1889. — A sejtek életéről a halál után. Term. társ. emlékkönyve. 1892. — Ueber die Sertolischen Zellen und Ebner’schen Spermatoblasten. Anatomischer Anzeiger. Ergänzungsheft. 1894. — A gyikhere szöveti szerkezetéről. Mathem. és Term. Értesítő. i8g5. XIII. kötet. — Os naviculare tripartitum (os centrale carpi). Magyar Orv. Arch. 1896. — Lásd ezeken kívül Ónodi Adolf volt tanársegéd dolgozatait a magántanárok irodalmi dolgozatainak sorozatában. Kézmárszky Tivadar. Született Szepes-Váralján 1842-ben. A gymnasiumot Lőcsén és Kassán, orvosi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, hol 1865-ben orvosi, a rákövetkező évben sebészdoctori és szülészmesteri diplomáját
