Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Hetedik fejezet. Elhalt orvoskari tanárok rövid életrajza arczképpel és a tanárok irodalmi dolgozatainak czimjegyzékével - b) Rendkivüli és magántanárok
ELHALT ORVOSKARI TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. DOLGOZATAI. 2 1 1 Irodalmi dolgozatai : Balaton-Füredi levelek. Orv. Hetik i85y. 9., 13., i5. sz. — SUly éji vaksággal, 1851. nyugotindiai út alkalmával Venus cs. k. fregatton észlelve. U. o. 1857. 3o. sz.— Az ebdüh Francziaországban i85o-től 1858-ig. U. o. i860. 3j. sz. — Mindennemű fenésedés meggátlása, s az ily fekélyek gyógyításának legsikeresb módja. Gyógy. 1861. 1. sz. — Rándulás gyógyítása gyurogatás által. U. o. 2. sz. — A köszvény és gyógyítása. Garrod nyomán. U. o. 26. sz. — Tábori vagy hadsebészet. U. o. 27—34. szám. — A bujakór terjedését korlátozó hatósági intézkedések, tekintettel egy sikeresnek tapasztalt új ragály elleni szerre. Rodet tr. pályamunkája után. U. o. 43., 44. sz. — Lapszemle-közlemények. Orv. Hetik i860, évf. Gyógy. 1861. 1 — 5., 10., 12—23., 26., 27—29., 32., 34., 36 — 38., 43., 44., 46., 48., 5o—52.; 1862. 1., 2., 6., 9., 22.; 1863. 24. sz. — A fürdésnek átalában és különösen a tiszta vízfürdőnek orvos- tudományi értéke. U. o. 1862. 22—28., 4g. sz. — Fürdészeti levél. U. o. 1863. 3. sz. — A tengeri fürdőkről. U. o. 27. sz. — A háj-stubnyai hévvíz minőségi és mennyiségi vegyelemzése meg gyógyjavalatai. U. o. i864. i5. sz. — Az italok életrendi fontossága. U. o. 1865. 11 —14. sz. — A fürdők javalatairól. U. o. 1866. 20—22. sz. — Az arczbörnek ápolása. Egy 80 éves nő tapasztalata nyomán. M. Nők Évk. II. 1862. 131. 1. — Házi orvoslás. Emich N. K. Naptára III. 1862. — A nők hivatása az egészségi jólét szempontjából. U. o. VI. 1865. 158. 1. — A fürdés használati módja az őskortól fogva napjainkig. Fürd. L. 1868. 2—4. sz. — Könyvismertetés. Erfahrungen an den brom- und jodhaltigen Soolquellen zu Hall in Oberösterreich. Dr. J. Netwald. 1862. Gyógy. 1862. 17. sz. — Traité des eaux minerales d’Elöpatak en Transylvanie; par le Dr. Ignace Meyr. Vienne 1862. U. o. 4i. sz. Tóth János. Született i833. április 7.-én Tabajdon, Fehérmegyében. Tanulmányait a pesti egyetemen elvégezvén: 1857-ben orvosdoctorrá, 1858-ban pedig sebészdoctorrá avattatott. Ezután tanársegéd lett a sebészeti klinikán, majd pedig a Rókus-kórház bujakóros osztályának helyettes főorvosa. 1863-ban magántanári képesítést nyert »A test szabad felületére nyíló üregek vizsgálata, kór és gyógytana« czímü tanból. Meghalt küteges hagymázban 1865. január 23.-án. Irodalmi dolgozatai : Dr. Grósz L. törvényszéki orvostan bírálata. Orv. Hetik 1857. 23. sz. — Az arcz-zsába (prosopalgia) és annak egy a szemgödör alatti és állkapesi ideg csonkolása (resectio) által meggyógyult esete. Gyógy. 1861. 1., 2., 8—10. sz. — A gégének és gégesípnak gégetükörrel fölismert és megfigyelt esetei kór- és gyógy tani tekintetben. 14'
