Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Második könyv. A budapesti k. m. tud. egyetem orvosi karának kormányzatában, továbbá tanítói és tudományos életében felmerült fontosabb események átnézetes összeállításban - Hetedik fejezet. Elhalt orvoskari tanárok rövid életrajza arczképpel és a tanárok irodalmi dolgozatainak czimjegyzékével - a) Rendes tanárok
192 ELHALT ORVOSKARI TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. DOLGOZATAI. XIII. kötete. — A talaj és éghajlat befolyása az ember művelődésére. Term. Közi. II. köt. i2., 49., 193. 1.; III. köt. 218., 417. 1. — Észrevételek a bürökal hatásáról. OHL. 1871. 33., 34. sz. —A hulla kezében talált hajak honnét származnak ? Közeg, és Törv. Orv. 1871. 3. sz. — A magyar gyógyszerkönyv pharmacognostikus része. — Elöleges közlemény a bomló szervi részek ható anyagáról. OHL. 1872. 5. sz. — Miért táplálkozunk.'' Term. Közi. IV. 201. 1. — A zsír szerepe az állatok táplálkozásában. U. o. 4oi. 1. — A cholera keletkezéséről és terjedéséről. U. o. 447. 1. A tetracylchloralhydrat hatása az állati szervezetre. OHL. 1873. 51., 52. sz. — Az országos közegészségügyi tanács bizottságának fölterjesztési javaslata a cholera- ügyben. U. o. 29—3i. sz. — A heterogenesisröl. Term. Közi. V. k. 9., 4po. — Huxley : Elemi élettan. Ford. Magyar Sándor. Átvizsgálta Balogh K. 294 oldal. Magy. kir. Természettudományi Táisulat könyvkiadó-vállalata. V. kötet. — A bolygó idegek sértéseinek befolyásáról a tüdők bántalmazására. OHL. 1874. 10., i3., 2Ó. sz. — Czermák N. János emlékezete. Díszbeszéd a budap. kir. orvos-egylet nagygyűlésén. — A higanyaethyl hatásáról. OHL. 1875. 52. sz. — A higanyhalvag hatásáról. OHL. 1875. 5i. sz. — Az agy féltekéinek és a kis agynak működéséről. Magy. Tud. Akad.-Értek. a Természettud. köréből. 1876. VII. kötet 8. sz. — Az agy befolyásáról a szívmozgásokra. U. o. VII. kötet. 10. sz. — Bacteriumok a növénysejtek képző-anyagában. OHL. 1876. 10., 11., 12., i3. sz. — Gasser-dúcz és szemgyúladás. OHL. 1877. 1., 2., 3. sz. — Lázas bántalmak egyik okbeli tényezőjéről. Ért. a természettudományok köréből. Kiadja a Magy. Tud. Akad. (Székfoglaló értekezés.) 1877. — A magyar gyógyszerkönyv kommentárja. Gyógyszertani kézikönyv. Eggenberger-féle könyvker. (Hoffmann és Molnár.) Számos ábrával. 1172 oldal. — Megemlékezés Claude Bemard felett. Magy. Tud. Akad. Értek, a Term, köréből. IX. köt. 24. sz. — A vér szétosztásáról az emberi testben. Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. III. kötet, 19. füzet. — A fertőző bántal- makról. I. A lépfene és a pokolvar bacteriumjai. OHL. 1879. 3o. sz. — A fertőző bántalmakról. Hurutos tüdőgyulladás. LT. o. 1880. 3. sz. — A fertőző bántalmak- ról. Vörheny. U. o. 1881. 3., 4., 5. sz. — A nehézkóros rohamok központjáról. U. o. 1882. 23. sz. — A kötelesség teljesítéséről. Dékáni beszéd. U. o. 38. sz. — Orvosi müszótár. Többek közreműködésével szerkesztette. Eggenberger k. k. (Hoffmann és Molnár). 1883. 320 oldal. — A therapeutika fejlődésének némely útjai. Díszbeszéd a budapesti kir. orvosegylet nagygyűlésén. OHL. i884. 42., 43., 44. sz. — Az egyetemi tanításról és tandíjrendszerröl. Budapesti Szemle. 1887. évfolyam jum füzet. — Ezeken kívül részt vett a Magyar gyógyszerkönyv 2-dik kiadásának szerkesztésében; fömunkatársa volt 1862-től 1888-ig az »Orvosi Hetilapénak ; továbbá számos kisebb-nagyobb ismertető czikk jelent meg tőle a Természettudományi Közlöny élettani rovatában, a napi és heti lapok hasábjain.
