Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - c) Czímzetes rendkivüli tanárok

A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. 763

i8q5. — Über die Beziehungen des Facialis zur Thränensecretion. Centralblatt für pract. Augenheilkunde. 1895. — Emlékbeszéd Helmholtz H. felett. Orvosi Hetil. 1895.

Feuer Nátháméi.

Született 1844. augusztus 24.-én Szobotiszton, Nyitramegyében. Orvosi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte, a hol 1872-ben az orvos- és sebészdoctori, valamint a szemészmesteri oklevelet elnyerte. Ezután rövid ideig Arit klinikáján szolgált gyakornoki minőségben, majd a kolozsvári egyetemi szemklinika segéde lett. 1874-ben Kolozsvárott a colloquium elengedése mellett magántanárrá képesíttetett, majd pedig a szemészeti tanszék helyettesítésével bizatott meg. 1875-től állami ösztöndíjjal megint Bécsben tartózkodott, a hol 1877-ben szintén elnyerte a magántanári képesítést. Németországban tett tanulmányút után 1878-ban mint tettleges honvéd-ezredorvos Zágrábba, majd Szabadkára lett helyezve; utóbbi helyen a városi trachoma-kórházat is vezette.

1886-ban a trachoma-ügy vezetésére közegészségügyi felügyelővé neveztetett ki s mint ilyen működik ma is. A budapesti egyetemen 1890/1- ben lett a szemészeti mütéttanból magántanár a colloquium és próba- előadás elengedésével; i8g5/6-ban rendkívüli tanári czimet kapott. 1893-ban a székesfővárosi Szt.-István kórházban létesített trachomaosztály vezetésével bizatott meg. Tagja a tiszti orvosi vizsgáló bizottságnak. A király 1884-ben a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Előadásait heti 3 órában az egyetemi szemklinikán tartja.

Feuer Nathaniel tanár irodalmi dolgozatai:

Über die seröse Iriscysten. Klin. Mon. f. Augenheilk. 1873. — A szemteke sorvasztása. Szemészet. 1873. — Rohamosan megjelent látideglob. Neuritis fulminans. Szemészet. 1873. — A reczeghártyának egy sajátlagos fösteny-elfajulása. Szemészet.

1873. — Az atropin alkalmazásáról hályogkivonásnál. Szemészet. 1873. — Jelentés *a kolozsvári tudomány-egyetem szemkórodájának működéséről. Kolozsvár. 1874. — Weiterer Beitrag zur Lehre vom Wesen der serösen Iriscysten. Wien. med. Presse.

1875. — Über die künstliche Verödung d. Bulbus. Wien. med. Presse. 1875. — Über die Transplantation in d. menschlichen Bindehautsack. Mittheilungen d. Wien, med. Doctoren-Collegiums. 1875. — Untersuchungen über die Ursache der Keratitis nach Trigeminus-Durchschneidung. Sitzungsberichte der kais. Akademie der Wissenschaften in Wien. LXXIV. Bd. III. Abth. 1876. — A kórodai ideghüdési szaruhártya- lobról. Keratitis neuroparalytica. Szemészet. 1877. — További adatok az ideghüdési szaruhártyalob tanához. Szemészet. 1877. — Über die kiin. Bedeutung der Kera-