Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Második fejezet. A budapesti egyetem orvosi karának és az orvosi oktatásügynek fejlődése 1867 óta
TANÁROK JAVADALMAZÁSA. NYUGDÍJ. 51 1894/95. Némái József (orr- és gégetükrözés), Prochnow József (erőszakos sérülések), Kóssa Gyula (méregtan), Grósz Emil (szemtükrözés); 1895/96. Török Lajos (bőr- és bujakórtan), Herczel Manó (hassebészet). E magántanárok közül többen a kolozsvári Ferencz József kir. tud. egyetem orvosi karához neveztettek ki, részint ny. r., részint ny. rk. tanárokká, honnan részben ismét visszajöttek mint ny. r. tanárok. Nyilvános rendes tanári czímet és jelleget nyert 1892/93-ban Navratil Imre. Nyilvános rendkívüli tanári czímet és egyes tantárgyuknak kibővítését nyerték: Bőke Gyula (1878/79), Schwimmer Ernő (1878/79), Antal Géza (1882/83}, Stiller Bertalan (1882/83), Müller Kálmán (1884/85), Dollinger Gyula (1890/91), ifj. Bókái János (1891/92), ArkövyJózsef (1891/92), Ángyán Béla (1893/94), Goldzieher Vilmos (1894/95), Feuer Nathaniel (1895/96), Szili Adolf (1895/96), Csapodi István (1895/96. évi tiszteletdíjjal), Elischer Gyula (1895/96), Janny Gyula (1895/96).-¥■ * * Az idők haladása a tans\emély\et anyagi javadalmazásában is több irányban javulást hozott létre. 1867 előtt egész 100 esztendő alatt a nagyszombati egyetemre megszabott tanári törzsfizetést összevéve 100 írttal emelték a német korszak kezdetén. Ennek természetes következése volt, hogy a tanároknak, még az elméleti szakokéinak is, hogy megélhessenek, orvosi gyakorlatot kellett űzni, minek folytán laboratóriumi munkálkodás, még ha egyébként megadták volna is arra az eszközöket, ki nem fejlődhetett. Az alkotmányos törvényhozás 1868/69-ben 12.000 frtot szavazott meg a budapesti egyetem tanárai törzsfizetésének 25oo írtra kipótolására. Ez azután rendszeresítve is lett az évi költség- vetésekben. 1870/71-ben felemelték a lakásdíjat is. Az oktatásügyi kormányzat külföldi utazásra serkentette az egyetemi tanárokat és az ifjabb tanárgenerácziónak utazási ösztöndíjakat adott, melyeket többen vettek igénybe úgy a már alkalmazásban levő, mint a leendő tanárok közül. 1870/71-ben a ny. r. tanárokat az állami fizetési és rangfokozat VL, a ny. rk. tanárokat a VII. fokozatába emelték és elhatározták, hogy a nyugdíjazásnál a 25oo frtnyi törzsfizetés szolgáljon alapul. 1872/73-ban a nyilv. rendes tanár özvegyi dija 525 írtban, a ny. rk. tanár özvegyi 4*
