Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Második fejezet. A budapesti egyetem orvosi karának és az orvosi oktatásügynek fejlődése 1867 óta
58 HALLGATÓK ÉS FELAVATOTTAK LÉTSZÁMA. GYÓGYSZERÉSZETI OKTATÁSÜGY. Ugyanezen idő alatt: '77° Egyetemes orvosdoktorságot '71—1866/67 1867/68—1894/95 Összesen nyert (doctor med. univ.) . . Orvosdoktorságot nyert doctor 1878/79— ■ 1894/95 2,000 2,000 med.) ................................. Se bészdoktorságot nyert (doctor 00 4^ 00 7 75 2,623 chirurgiae)....................... Szül ész mesterséget nyert ma366 378 744 gister obstetriciae) . . . . Szemész mesterséget nyert 994 34o 1,334 (magister oculisticae) . . . Sebész mesterséget nyert mat8o 44 224 gister chirurgiae) .... Polgári sebész és szülész lett patronus chirurg. et obstetri2,o53 1880/8 i-ig 5] 2,1 l4 cator) ................................. F ogászmester lett magister i,86ö 1876/77-ig í 39 2,000 dentisticae)....................... 4 4 23 67 Az orvosi karral kapcsolatos gyógyszerészeti oktatásügy fejlődésének főbb szakaszait, az 1867-dik év utáni időkben, következőkben körvonalozhatjuk. A gyógyszerész-mesteri és doktori képesítés elnyerésére felállított 1859-diki tanulmányi és szigorlati rend szabályai lényegileg érvényben maradtak az 1891/92. tanév végéig. Egyes, kisebb jelentőségű változások történtek ugyan, így pl. a szigorlatok itt is, úgy mint az orvosdoktori szigorlatok 1868-ban nyilvánosakká tétettek, 1874/73-től kezdve pedig a második évi tanfolyamra nem mehetett az, a ki az első év végén az első szigorlatot le nem tette. Lényeges szervezeti változást a gyógyszerészeti képesítésben csak az 1892. augusztus 2-diki királyi jóváhagyás mellett kiadott két szabályzat hozott létre. Egyik szabály a gyógj-sje-
