Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - e) Magántanárok
806 A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. Hirschler Ágoston. Született Budapesten 1861-ben. Orvosi tanulmányainak a budapesti egyetemen végeztével a Korányi tanár vezetése alatt álló klinikán működött részben gyakornoki, részben tanársegédi minőségben. Utazási ösztöndíjjal egy évet külföldön töltött. 1891/2-ben az emésztő szervek bántalmainak kór- és gyógytanából magántanárrá lett képesítve, ugyanez idő óta a budapesti ált. poliklinika hasbeteg osztályának rendelő orvosa. Előadásait heti 4 órában az I. belklinikán tartja. Hirschler Ágoston magántanár irodalmi dolgozatai: Hemichorea posthemiplegica es?te. Orv. Hetil. i884. — Az antipyrin láz- elJenes hatásáról. Orv. Hetil. 1884. — Elsődleges hasnyálmirigyrák három esete. Orv. Hetil. 1885. — Nagyfokú hasvizkór szivburok összenövésnél. Orv. Hetil. 1886. — A szénvizegyeknek befolyásáról a fehérnye-rohadásra. Orv. Hetil. 1886. — Ugyanez németül. Zeitschr. f. phys. Chemie. X. — Légenyköneg fejlődése rostonyának hasnyálmirigy-emésztésénél. Orv. Hetil. 1886. — Ugyanez németül. Zeitschr. f. phvs. Chemie. X. — Adatok az állati szervezet légenytartalmú alkotó részeinek elemzéséhez. Orv. Hetil. 1886. — Ugyanez németül. Zeitschr. f. phys. Chemie. X. — Adatok a tejsav ismeretéhez. Orv. Hetil. 1886. — Ugyanaz németül. Zeitschrift f. phys. Chemie. X. — Az 1883/4. tanévben észlelt mellhártyalob-esetek. Orv. Hetil. 1887. — Adatok a fekélyesedö szivbelhártyalob kórtana és tünettanához. Orv. Hetil. 1887. — Ugyanez németül. Wien. med. Presse. 1887. — Adatok a vegyes fertőzés tanához. Orv. Hetil. 1888. — Ugyanez németül. Wien. med. Presse. 1888. — A chylosus hasvizkór egy esetéről. Orv. Hetil. 1889. — A tüdöüszök kóroktanára vonatkozó vizsgálatok. Orv. Hetil. 1889. — Ugyanez németül. Wiener, med. Presse. 1890. — Kísérleti adatok az uraemiás hasmenésről. Jubiláris dolgozatok. 1891. — Adatok a rostonya papaya emésztéséhez. Magyar orv. Arch. I. 1892. — A bárzsing és gyomor vizsgáló módszerei. Klinikai diagnostika. 1893. — A belgyógyászat kézikönyvének III. kötetében a következő fejezeteket irta : Bevezetés a gyomorbetegségekhez. Heveny gyomorhurut. Genyes gyomorgyuladás. Idült gyomorhurut. Gyomorfekély. Gyomortágulat. A gyomor alak- és helyzetváltozásai. Gyomorrák. Idegen testek és élösdiek a gyomorban. Bevezetés a bélbetegségekhez. Bélhurut. Bélgyula- dás. A nyombél peptikus fekélye. Haberern Jonathan Pál. Született i855. november 3o.-án Szarvason. Orvosi tanulmányait a budapesti, müncheni és bécsi egyetemeken végezte; orvosdoctorrá 1879-ben avattatott Budapesten. Még szigorló orvos korában a pesti szegénygyermek-kórház kötelékébe lépett, a hol i4 hónapot töltött rendes segédorvosi minőségben. 1879. végén Bene-féle ösztöndíjjal
