Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Második fejezet. A budapesti egyetem orvosi karának és az orvosi oktatásügynek fejlődése 1867 óta

nyugdijä 420 írtban, s a ny. rk. tanári fizetés i5oo írtban állapíttatott meg. Az állami tisztviselők nyugdíjazásáról szóló 1885. évi XI. törvény­cikk intézkedései kiterjesztettek az egyetemi tanárokra, azok özvegyeire és árváira is. Ezek szerint az egyetemi tanár io évi szolgálat után nyugdíjképes lesz fizetésének 4o°/0-ával, azontúl pedig nyugdíja minden további évben 3—3°/0-kal emelkedik, egész a 3o évi szolgálatévig, a mely után teljes fizetését kapja nyugdíj gyanánt. A tanár özvegye és árvái ugyanezen törvény szerint az előbbinél kedvezőbb nyugdíjat, illetőleg nevelési pótlékot nyernek. Tetemes változás állott be 1889/90-ben a tanárok jövedelmezésében a leczkepénz eltörlése és az új tanpénz­rendszer életbe léptetése folytán. A tanszabadsággal életbe léptetett leczkepénz-rendszer értelmében a beiratkozott tanuló félévenkint annyi forintot fizetett leczkepénz gyanánt, a hány órát vett a tanártól heten- kint. E leczkepénz csekély levonások mellett tisztán a tanár jövedelmét pótolta. Ennek természetes következménye volt, hogy a rendes tanár köteles óráin kívül külön collegiumokat is hirdetett, minek egészben véve az a jótékony hatása volt, hogy különböző tudományok egyes fejezeteiből egészen részletes, a tudomány idöszerinti állását teljesen kimerítő előadásokat hallhatott, és kellő fogalmat nyert a tudomány­fejlesztés és búvárkodás módszereiről is. Ez a leczkepénz-rendszer áll fenn az osztrák és német egyetemeken mai napig is, és habár lehetnek •egyes kinövései is, de nagyban és egészben véve a legjobbnak bizonyult minden egyéb tandíj-rendszer közt. A tanár, midőn tudja, hogy a tanuló direkt neki fizeti a pénzt az előadásért, inkább érezheti magát kötelezve előadásának pontos és részletes kidolgozására; a tanuló jobban megkívánhatja tőle ugyanezeket, mint a chablonszerü tanpénz-fizetésnél. A tanártestületek többségének ellenzése daczára azonban létrejött az új tanpénz-rendszer, melynek lényege abban áll, hogy minden rendes tanuló félévi 3o, minden rendkívüli tanuló félévi i5 frtot fizet, és ezért bár­mely előadására beiratkozhatik az egész egyetemnek. Az így begyülö tanpénzek az egész egyetemre nézve kommassáltatnak, és az így kijövő összegből 5°/0 levonatik az állampénztár, 5°/0 a fizetés nélküli rendkívüli •és magántanárok, nemkülönben a magántanítók részére együttesen, továbbá valamennyi rendes tanár 25oo frt fizetése kipótoltatik 3ooo LECZKEPÉNZ ELTÖRLÉSE. ÚJ TANPÉNZ-RENDSZER.

Next

/
Oldalképek
Tartalom