Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Második fejezet. A budapesti egyetem orvosi karának és az orvosi oktatásügynek fejlődése 1867 óta
nyugdijä 420 írtban, s a ny. rk. tanári fizetés i5oo írtban állapíttatott meg. Az állami tisztviselők nyugdíjazásáról szóló 1885. évi XI. törvénycikk intézkedései kiterjesztettek az egyetemi tanárokra, azok özvegyeire és árváira is. Ezek szerint az egyetemi tanár io évi szolgálat után nyugdíjképes lesz fizetésének 4o°/0-ával, azontúl pedig nyugdíja minden további évben 3—3°/0-kal emelkedik, egész a 3o évi szolgálatévig, a mely után teljes fizetését kapja nyugdíj gyanánt. A tanár özvegye és árvái ugyanezen törvény szerint az előbbinél kedvezőbb nyugdíjat, illetőleg nevelési pótlékot nyernek. Tetemes változás állott be 1889/90-ben a tanárok jövedelmezésében a leczkepénz eltörlése és az új tanpénzrendszer életbe léptetése folytán. A tanszabadsággal életbe léptetett leczkepénz-rendszer értelmében a beiratkozott tanuló félévenkint annyi forintot fizetett leczkepénz gyanánt, a hány órát vett a tanártól heten- kint. E leczkepénz csekély levonások mellett tisztán a tanár jövedelmét pótolta. Ennek természetes következménye volt, hogy a rendes tanár köteles óráin kívül külön collegiumokat is hirdetett, minek egészben véve az a jótékony hatása volt, hogy különböző tudományok egyes fejezeteiből egészen részletes, a tudomány idöszerinti állását teljesen kimerítő előadásokat hallhatott, és kellő fogalmat nyert a tudományfejlesztés és búvárkodás módszereiről is. Ez a leczkepénz-rendszer áll fenn az osztrák és német egyetemeken mai napig is, és habár lehetnek •egyes kinövései is, de nagyban és egészben véve a legjobbnak bizonyult minden egyéb tandíj-rendszer közt. A tanár, midőn tudja, hogy a tanuló direkt neki fizeti a pénzt az előadásért, inkább érezheti magát kötelezve előadásának pontos és részletes kidolgozására; a tanuló jobban megkívánhatja tőle ugyanezeket, mint a chablonszerü tanpénz-fizetésnél. A tanártestületek többségének ellenzése daczára azonban létrejött az új tanpénz-rendszer, melynek lényege abban áll, hogy minden rendes tanuló félévi 3o, minden rendkívüli tanuló félévi i5 frtot fizet, és ezért bármely előadására beiratkozhatik az egész egyetemnek. Az így begyülö tanpénzek az egész egyetemre nézve kommassáltatnak, és az így kijövő összegből 5°/0 levonatik az állampénztár, 5°/0 a fizetés nélküli rendkívüli •és magántanárok, nemkülönben a magántanítók részére együttesen, továbbá valamennyi rendes tanár 25oo frt fizetése kipótoltatik 3ooo LECZKEPÉNZ ELTÖRLÉSE. ÚJ TANPÉNZ-RENDSZER.