Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - e) Magántanárok
A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. 769 rendes tagja az országos közegészségi tanácsnak, és alelnöke a »magyar szent-korona országai vöröskereszt-egylet« egészségügyi tanácsának. Előadásait heti 3 órában a szent István-kórház A) pavillonjában tartja. Janny Gyula tanár irodalmi dolgozatai : Osteoplastische Versuche. Wiener med. Wochenschrift. 1868. — Petefészek metszések. Orv. Hetik 1869. — Beiträge zur Osteotomie der Röhrenknochen. Kézirat; egy része megjelent az Orv. Hetik 1870. évfolyamában. — Zürichi levél. Orv. Hetik 1870 — Rose tnr. sebészi koródájáról. U. o. — Rostos torokpöffeteg. Orv. Hetik 1871. — Billroth koródáján szerzett sebészeti tapasztalatok. U. o. — A térdizületbe hatoló sértésekről, különös tekintettel azok kezelésére. Orv. Hetik 1873. — Balassa kisebb müveinek összegyűjtése. Kiadta a m. orv. könyvkiadó-társulat. 1874. — Az enterotomia és kolotomiáról egy gyógyult eset kapcsán. Orv. Hetil. 1880. — Az ujabbkori sebkezelésröl. A természettud. társ. kiadása. — Az idegnyujtásról. Orv. Hetik 1880. — A vörös-kereszt. Orv. Hetil. 1881. — Adat a térdkalácstörések tanához, különös tekintettel a négyfejü czombizom működésére. Orv. Hetik 1882. — Adat a phosphoros csontüszök mütételének s az állkapocs uj képződésének kérdéséhez. Orv. Hetil. 1885. — Langenbeck. Orv. Hetik 1887. — Erzsébet-kórház 1884—1887. — Emlékbeszéd Lumniczer Sándor felett. Orv. Hetik 1893. — Billroth. Orv. Hetik 1894. — »Angina Ludwigi« és »A bárzsing betegségei« czimü fejezetek a belgyógyászat kézikönyve III. kötetében. Budapest. 1896. e) Magántanárok. Batizfalvy Sámuel. Született 1826. augusztus 26.-án Rimaszombatban. Eleinte a theolo- giát tanulta és azt be is végezte. A szabadságharczban mint főhadnagy és dandársegéd vett részt. i84q. őszén az orvosi pályára lépett és 1855-ben orvos- és sebészdoctorrá, 1856-ban pedig szülészmesterré avattatott. 1854-ben a Rókus-kórházban segédorvos volt, 1855-ben pedig a sebklinikán tanársegéd lett s mint ilyen 3 évig működött. 1859-ben sebészi és orthopaediai magángyógyintézetet nyitott. 1864/5- ben a testegyenészetböl magántanári képesítést nyert. 1868-ban a M. T. Akadémia levelező tagjai sorába választotta. Előadásait a testegyenészetböl heti 2—3 órában városligeti magángyógyintézetében tartja. Batizfalvy Sámuel magántanár irodalmi dolgozatai: A házi gyógytestgyakorlatról. M. term. társ. évk. III. 1851—56. 1. — Közlemények Balassa tanár koródájáról. Orv. Hetik 1857. — Úti vázlatok U. o. — üti jegyzetek az elferdülési kórokról. U. o. — A bal álhangrés-szalag pöfeteges 49
