Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - c) Czímzetes rendkivüli tanárok
A M1LLENIUMK0R MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. 767 szine. Budapesti Hírlap. 1890. szept. 3o. — Útmutató a szemészetben. Kézikönyv.1891. Ifj. Nagel Ottó kiadása. — Ugyanaz kompendium alakban. 2 kötetben. — Az irás reformja. Szemészet. 1891. — A skiaskopia (árnyék próba). Hoor Károly müvének bírálata. Szemészet. 1891. — A Koch-féle oltás. Term. Közi. 1891. — Az iskolás-leányok sápadtsága. Egészség. 1891. — A csók. Egészség. 1891. — Az uszályos ruháról. Egészség. 1891. — A czug-ról. Egészség. 1891. — Szemmelveisz Ignácz Fülöp. Vasárnapi Újság. 1891. — Brücke Ernő. Nekrolog. Szemészet. 1892. — A trachoma orvoslásához. Szemészet. 1892. — Hogyan Írjunk? Term,. Közi. 1892. — Az álló irás. Gyógyászat. 1892. — Az álló irás. Egészség. 1892. — Szenes Peti egészsége. Egészség. 1892. — A mi bötüink. Budapesti Hírlap. 1892. — A közlódö szemgyúladás. A kir. Természeti. Társulat jubil. Emlékkönyve. 1892. — A gót irás tanításához. Szemészet. 1893. — Az ideghártya adaptálódásához. Szemészet. i8g3. — A Paquelin-égetö a szemészetben. Szemészet. i8g3. — Az orvosi nyelv. Orv. Hetik i8g3. — »Peridektomia«. Szemészet. 1893. — A blepharophimosis. Magyar orvosi Archívum. 1893. — Die Blapharophimosis. Ung. Archiv f. Medicin. 1893. — Markusovszky Lajos. Nekrolog. Egészség. 1893. — A difteria meggyógyí- tása. Egészség. 1894. — A szivárványhártya gyúladása. Klinikai Füzetek. i8g5. — Der Paquelinsche Thermocauter in der Augenheilkunde. Ungar. Beiträge z. Augenh. I. i8q5. — Szemészeti czikkek a Pallas Nagy-Lexikonjában. 1895. Elischer Gyula. Született 1846. október 15.-én Eperjesen. Az orvosi tanfolyamot Bécsben végezte, a hol 1871-ben orvos-sebészdoctorrá és szülészmesterré avattatott. Még ugyanezen évben a budapesti egyetem kórszövettani tanszéke mellett tanársegéd lett. 1873-tól 1875-ig Korányi tanár klinikáján gyakornok volt. 1875/6-ban állami ösztöndijjal külföldön tartózkodott, szülészettel és nőgyógyászánál foglalkozva. 1876/7-ben a méh és járulékai lobos folyamatainak kór- és gyógytanából magántanári képesítést nyert. i884. óta az Erzsébet-kórház nőgyógyászati osztályának, 1893. óta pedig a szt. Rókus-kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának főorvosa. 1895/6-ban a rendkívüli tanári czimet kapta s mint ilyen fentnevezett tárgyat heti 2 órában adja elő a Rókus-kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályán. Elischer Gyula tanár irodalmi dolgozatai: Lebert rostképzö dagjáról. Orv. Hetil. 1870. 12. sz. — Szembeli ráknövedék. Orv. Hetil. 1870. 3o. sz. — Izomváltozások gyermekhüdésnél. U. o. 1872. 32. sz — Adatok az emberi petefészek élet- és kórszövettani ismeretéhez. U. o. 33., 36. sz. — A környi idegekben és a gerinczagyban létrejövő változások kis Vittáncznál. Orv. Hetil. 1874. 4., 5. sz. .— Adatok az agy elváltozásairól kis Vittáncznál. Orv. Hetil. 1874. 44., 45. sz. — A dermedetröl. Orv. Hetil. 1875. 25. sz. — Szerzett méhzárlat
