Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - c) Czímzetes rendkivüli tanárok
bécsi poliklinikán működött, mire Budapestre jött és itt szemorvosi gyakorlatot kezdett. 1878-ban a pesti izraelita-kórház szemész-főorvosa lett. 1883/4-ben a szemtükrészetböl magántanári képesítést nyert, 1895/6-ban pedig a rendkívüli tanári czimet kapta s mint ilyen előadásait heti 4 órában az izraelita-kórházban tartja. S^ili Adolf tanár irodalmi dolgozatai: A szemrekesz egy körülirt részének tökéletes, megbénulása. Orv. Hetik 1874. — Eine Innervationserscheinung der Iris. Pest. med. chir. Presse. 1874. — Therapeutische Versuche mit Eserinum sulfuricum. Pest. med. chir. Presse. 1877. — A kancsalok két szemmel való látása műtét előtt és műtét után. Orv. Hetik 1879. — A szemüveg. 1882. — Die Brille. Virchow és Holtzendorf gyűjteményében. 1882. — Mulékony vakság gyermekágyban. Orv. Hetik 1882. — Ugyanez németül. Central- blatt f. Augenheilk. — A szinvakságról. Természettud. Közi. 1882. — Pflüger vizsgálati módszere a szinvakság felismerésére. Orv. Hetik 1882.“— A szem sérüléseiről. Orv. Hetik 1883. — Szerzett rövidlátóság rendkivüli esetei. Orv. Hetik 1886. — Einige Bemerkungen zur Erythropsiefrage. Monatsbl. f. klin. Augenheilk. 1886. — A Béguelin-féle észlelés magyarázata. Orv. Hetik 1887. — Zur Morphographie der Papilla nervi optici. Centralbk f. pract. Augenheilk. 1887. — Észlelés kétszemi hályogvakság után. Orv. Hetik 1887. — Nuclearis szemmozgási rendellenességek. Orv. Hetik 1888. — Astigmatismus fundi. Orv. Hetik 1889. — A papilla nervi optici egy typusos rendellenessége. Orv. Hetik 1889. — A rövidlátóság kérdéséhez. Gyógyászat. 1889. — A papilla nervi optici alakjairól. M. orv. és természetvizsg. XXV. vándorgyük munkálatai. —. Egyszerű látóidegsérülések. Orv. Hetik 189?. Csapodi István. Született 1856. deczember 25.-én Horpácson, Sopronmegyében. Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, a hol 1880-ban orvosdoctorrá avattatott. 1881-ben gyakornok lett az egyetemi szemklinikán, 1884-ben második, 1888-ban pedig első tanársegéd s mint ilyen 1889-ig működött. i8qo/i-ben a szemvizsgálás gyakorlati módszereiből magántanári képesítést nyert s a vallás- és közoktatásügyi minister egyszersmind az iskolaorvosi és egészségtan tanári kursusok- ban a szemészeti vizsgálatok tanításával bizta meg. 1891-ben minis- téri megbízást nyert az egyetem bölcsészeti karán az egészségtan előadására. 1893/4-ben a szemészeti szigorlatokat mint helyettes ő tartotta. 1895/6-ban czimzetes rendkivüli tanárrá neveztetett ki s mint ilyen előadásait heti 3 órában az egyetemi szemklinika helyiségeiben tartja. Féléven át vezetője volt a nyilvános ambulatorium szemosztályáA MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. ____7
