Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Második fejezet. A budapesti egyetem orvosi karának és az orvosi oktatásügynek fejlődése 1867 óta
48 DOCENTURA. TANÁRI KAR 1867/8—1894/5. nyos feltételek mellett megadják a kar körébe tartozó kisebb-nagyobb tantárgyakból, mely engedély a közoktatásügyi ministernek bejelentetik,, ki azt, ha rendben folyt le a magántanárrá képesítés, jóváhagyja. A feltételeket és a magántanár-képesítés cselekményeit szabályzat Írja elő, mely bizon}7os irányban e korszak alatt módosítást szenvedett. E szabályzat szerint kellő irodalmi működés mellett kellő intézeti vagy kórházi vagy klinikai beteganyagot kell kimutatni a jelöltnek; így az ú. m elméleti szakokra különösen intézeti tanársegédek, a gyakorlati szakokra különböző kórházak és gyógyító intézetek rendelő vagy igazgató orvosai pályázhatnak. A habilitált doktor használhatja a magántanári czímet,. mi neki magángyakorlatában bizonyos tekintélyt ad többi gyakorló orvos-társai között, a mi a tudomány-kedv mellett szintén közrejárul ahhoz, hogy a magántanárságért sok kari doktor fotyamodjék. Ez intézmény kifejlődése folytán számos fővárosi gyógyintézet beteganyaga kerül az orvosi oktatás körébe és hatalmasan mozdítja elő — az állam anyagi megterheltetése nélkül, miután a magántanárok fizetést nem húznak — úgy az orvosi oktatás, valamint a tudományos fejlődés ügyét. Az 1867/68—1894/95. tanévek folyamán a következők neveztettek ki tanárokká és nyertek magántanári képesítést. Nyilvános rendes tanárokká neveztettek ki: 1869/70. Kovács József (sebészet); 1872/73. Idősb Bókái János (gyermekgyógyászat)-r 1873/74. Fodor József (közegészségtan és orvosi rendészet), Scheuthauer Gusztáv (kórboncz- és szövettan), Schulek Vilmos (szemészet -, 1877/78. Mihalkovics Géza (boncztan, fejlődéstan); 1878/79. Kézmárszky Tivadar (szülészet); 187980. Lumnitzer Sándor (sebészet); 1880/81. Tauffer Vilmos (szülészet és nőgyógyászat); 1882/83. Plósz Pál (élet- és kór- vegytan), Ajtai K. Sándor (törvényszéki orvostan), Högyes Endre (általános kór- és gyógytan); 1888/89. Kétli Károly (belgyógyászat); 1889/90. Bókái Árpád (gyógyszertan), Thanhoffer Lajos (boncztan és szövettan); 1890/91. Klug Nándor (élettan), Laufenauer Károly (elmekórtan) -r 1892/93. Réczey Imre (sebészet), Navratil Imre (czimz. ny. r. tnr. sebészet), Markusovszky Lajos (tiszteletbeli ny. r. tanr.); 1894/95. Genersich Antal (kórboncz- és szövettan), Pertik Ottó (kórboncz- és szövettan;.
