Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - c) Czímzetes rendkivüli tanárok
alorvos. Ezután Bécsbe és Párisba utazott a belgyógyászat és bőrkor- tan behatóbb tanulmányozására. 1857-ben Sauer tanár mellett a belklinikán segéd lett s mint ilyen 4 évig működött. 1858/59-ben a bör- és bujakórtanból magántanári képesítést nyert s ugyanekkor neki' a szt. Rókus-kórházban egy bórbeteg-osztály állíttatott fel, 1861-ben pedig kórházi főorvossá választatott. 1860/1-ben mint helyettes tanár a sebészhallgatóknak a belgyógyászatot adta elő. 1871/2-ben rendkívüli tanári czimet kapott. Levelező tagja a M. T. Akadémiának. 1887 óta nem hirdet előadást. Poór Imre tanár irodalmi dolgozatai: Közlemények Sauer tanár koródájából. Orv. Hetik i85y. — A Sauer tanár által javait kénsavas rézéleg mint a tüdölob sajátszere. U. o. — Börlob és orbánczj Orv. Hetik 1858. — Szívbellob. U. o. — Bujaevoltás értéke a bujasenyv gyógyítása körük U. o. — A bőr kórisméje. Orv. Hetik i85g. — A villám befolyása a hüdé- sek kórisméjére. U. o. — Melyek a görvélyi kütegek alakjai. Orv Hetik i860. — Lupus erythematodes. Zeitschr. f. Nat. u. Heilk. 1858. — Az izzag alakja és gyógykezeltetése. Gyógyászat. 1861. — Hol rejlik oka az úgynevezett kéz- és lábfagyás- nak. U. o. — Az örökleteg börbajok oktana és gyógytanához. U. o. — Keressük a kinal honntermö pótszerét. Gyógyászat. 1862. — A füzönye mint a kinal második pótszere. U. o. — Budapest egészségi viszonyai érdekében, aj Holl kell a budai léggyárt felépíteni, b) Biztos óvszer a hagymáz ellen. U. o. — A lázvegy és ennek oki viszonya a tüszeggel, kelevénynyel meg pokolvarral. U. o. — Tehénhimlöój- tásra miért következik néha elfajult eredmény. U. ó. — A »liehen exsudativus ruber« vagyis inkább »eczema psoriasiforme« nevű küteg s ennek második gyógyult esete. U. o. — A nagyigmándi keserviz és gyógyjavallása. Gyógyászat. 1863. ^— Alakítsunk orvosi segélyegyletet. U. o. — A budai hévvizek, különösen a csáázár- fürdö gyógyhatása. U. o. — A pesti gyárak hova állíttasanak ezentúl. U. o. — A lázvegy alakjai és oktana. U. o. — Az orr, ajkak s lábujjperczek heveny üszkösödése lázvegyböl. U. o. — Javaslat a folyton terjedő marhavész megszüntetésére.. U. o. — A sömörféle börbajok oktana és gyógytanához. Gyógyászat. i864. — Az országos orvosi nyugdíjintézet ügyében. U. o. — A börfarkas oki viszonya a görvélyhez. U. o. — Adalék a szívburoklob és szívbellob oktanához. U. o. — Buja- vegy vagy idegkór ? U. o. — A görvegek vagyis a görvély okozta börbántalmak megállapítása és beigtatása a bőrbetegségek természeti rendszerébe. Pest. i864. — A görcsök méhszenviek vagy nyavalyatörésiek-e ? Gyógyászat. 1865. — Azonos-e a lázgerj a növénykorhadás terményeivel. U. o. — A villám saját áramával avagy indítóinak fémével gyógyít-e. U. o. — Szívburoklobnál a Bright-féle vesekórral szövődött szívzsírhadás egy esete. U. o. — Balassa tnr döntő szavazata s a lázvegy. Gyógyászat. 1866. — A pesti közös kórházban levő bujakór osztálya felöli tudósítás. U. o. — A tüdötályog egy esete. U. o. — A keleti hányszékelés gyógyításához. U. o. — Az emberbör élettani és kórtani tekintetben. U. o. — A járványos koponya-gerinczi agyhártyalob. Gyógyászat. 1867. — Adatok a természet orvosi czélszerüségéhez. U. o. — A hazai közegészségügy elintézése érdekében. U. o. — Alapi A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK.
