Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - b) Az orvosi karon működő rendes tanárok a bölcsészeti karból

736 A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK.

beszéde; 1890. Elnöki megnyitó beszéd máj. 11. A föld vonzása különböző anyagokra. Nagy lengésidők méréséről; 1882. Elnöki megnyitó beszéd; a Műegyetemi Lapokban: 1875. Új módszer a capillaritas jelenségeinek vizsgálatára; a Mathem. és Term. Értesítőben : III. i884. A folyadékok feszültségének összefüggése a kritikus hőmérséklettel; IV. 1885. A folyadékok felületi feszültsége és vegyi alkata közt fennálló kapcsolatról; az Annalen der Physik u. Chemieben : XXVII. 1886. Über den Zusammenhang der Oberflächenspannung der Flüssigkeiten mit ihrem Molecular- volumen; a Budapesti Szemlében: 1887. Nehány szó az egyetemi tanítás kérdéséhez; a Mathematikai és Physikai Lapokban: 1892. A földi gravitátióról, két előadás. Megjegyzések a Wiener-féle kísérletek magyarázatához. A folyadékhártyák feszültségének méréséről

Krenner József Sándor.

Született Pesten 1839. márczius 2.-án. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a pesti műegyetemen főleg a mathematikai és természettudományi szakmákkal foglalkozott, majd Bécsben és később Tübingenben természetrajzi tanulmányokat végzett, különös súlyt fektetvén a mineralogiára és geológiára. 1865-ben Tübingenben letette a természettudományi doctori szigorlatokat. 1866-ban a magyar nemzeti múzeum állattani és ásványtani osztályához őrsegéddé neveztetett ki, 1869-ben őr czímmel ruháztatott fel, 1870-ben pedig a mineralogiai és palaeontologiai osztálynak valóságos őre lett. Ugyanezen évben neveztetett ki a József-müegyetem ásvány-földtani tanszékéhez rendes tanárrá, 1894-ben pedig meghivatott a tudomány-egyetem ásványkőzettani tanszékére. Az akadémia 1874-ben levelező, 1885-ben pedig rendes tagjává választotta.

Dr. Krenner József Sándor tanár irodalmi dolgozatai :

Ueber die pisolithische Structur des diluvialen Kalktuffes von Ofen. Jahrbuch der k. k. geologischen Reichsanstalt, Bécs 1863. — Krystallographische Studien über den Antimonit. Sitzungsber. d. k. Akademie der Wissenschaften. Bécsr i864. XI. táblával. — Ajnácskö ösemlösei. Magyarh. földtani társulat munkálatai, Budapest, 1867. — Egy harmadkori magyarhoni trachyt földpátjárói. A kir. magy. Term. Tud. Társ. által jutalmazott pályamunka. — Egy uj selensavas kettössó- nak jegeeztani monográfiája. A kir. magy. Term. Tud. Társ. Közi. 1867. — Die Tertiärformation v. Szobb. Inaug. dissertatió. Tübinga, 1865. — A büzenyammonium (bromsalamiak) jegeczalakjárói. A kir. magy. Term. Tud. Társ. Közlönye. 1866. — Két uj kénsavas kali-cadmium kettössónak kristályalakjáról. Akadémiai értekezés.

1867. — A wieliczkai baleset. Term. Közi. 1869. — A mammut. Előadás. Term. Közi. 1874. — A zsadányi meteorhullás. Utazási jelentés. Term. Közi. 1875. — A felsőbányái trachyt wolframitja. Akadémiai értekezés. 1876. — A dobsinai jég