Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - a) Rendes tanárok

714 A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK.

az orvosi physikai, 1873-ban pedig az élettani tanszék mellett tanársegéd lett, 1873/4-ben az orvosi physikából magántanári képesítést nyert. 1876-ban a nyári félévet a lipcsei egyetem élettani tanszéke mellett töltötte. 1877-ben nyilvános rendkívüli tanárrá neveztetett ki az élettanból.

1878-ban a kolozsvári egyetem élet- és szövettani tanszékére hivatott meg. Ezen tanszéken 1891. augusztusig működött, mely idő alatt két Ízben kari jegyző, 3 Ízben kari dékán, 1889/90-ben pedig rector volt.

1891-ben a budapesti egyetemhez neveztetett ki az élettan rendes tanárává. Rendes tagja a M. T. Akadémiának.

Klug Nándor tanár irodalmi dolgozatai :

Vizsgálatok az emlősök fülcsigájáról. Akadémiai értekezések. 1873. III. k. t4. sz. — A bőr hővezető képességéről. Orv. Hetik 1873. — Kisérletek a bőr hővezetéséről. Orv. Hetik 1873. — Untersuchungen über die Wärmeleitung der Haut Zeitschrift f. Biologie 1874. — Physikai vizsgálatok a dobos és nem dobos kopog- tatási hangról. Orv. Hetik 1874. — Physikalische Untersuchungen über den timpanitischen und nicht timpanitischen Percussionsschalk Virchow’s Archiv. 61. Bd. — A szinérzésröl indirekt látás mellett. Akadémiai értekezések. 1875. VI.

7. sz. — Über Farbenempfindung bei indirectem Sehen. Archiv, f. Ophthalmologie. XXI. k. — Mikor telödnek meg vérrel a szív erei? Orv. Hetik 1876. — Zur Theorie des Blutstromes in der Artéria coronaria cordis. Centralbl. f. d. med. Wissenchaften. 1876. — A dobos kopogtatási hang és lángképe. Orv. Hetik 1876. — Der timpanitische Percussionsschall und sein Flammenbild. Alig. med. Central-Zei- tung. 1876. — A helyérzésről höbeli behatások alatt. Orv. Hetik 1877. — Zur Physiologie des Temperatursinnes. Arbeiten aus der physiologischen Anstalt zu Leipzig. XI. évf. 1876. — A kar helyérzéséröl. Orv. Hetik 1877. — Zur Physiologie des Raumsinnes der oberen Extremität. Archiv f. Anatomie u. Physiologie v. Dubois Reymond. 1877. — A szem fénytörő közegeinek hősugár átbocsátó képességéről. Akad. értekezések. VIII. k. XIV. f. 1875* — Untersuchungen über die Diathermansie der Augenmedien. Archiv f. Anatomie u. Physiologie 1878. — Tanulmányok különböző légnemű testek befolyásáról a békaszív működésére. Orv. Hetik 1879. — Über den Einfluss gasartiger Körper auf die Function des Froschherzens. Archiv f. Physiologie 1879. — Adatok a békaszív beidegzésének elméletéhez. Orv. Term. Ért. 1879. — A szinérzésröl. Term. Közi. 1874. — A látásról. Népszerű termtt. előadások gyűjt. 1878. II. k. 10. f. — A hallásról. Orv. Term. Ért. 1879. — A digitalis hatásáról különös tekintettel a szív beidegzésére. Orv. Term. Ért. 1880. — Über die Wirkung des Digitalins auf die Blutgefässe und das Herz. Archiv für Physiologie 1880. — A bolygóidegnek a szívműködést siettető hatásáról. Orv. Hetik 1880. — Über den beschleunigenden Einfluss des N. vagus auf die Herzbewegung. Archiv f. Anatomie u. Physiologie 1880. — Verhalten des Sehpurpurs gegen dunkle Wärmestrahlen. Kühne, Untersuchungen 1880. III. k. — A sötét hösugarak hatásáról a retinabiborra. Orv. Term. Tud. Ért. 1881. — A szív- lökés egyes szakaszainak idöarányáról. Orv. Termt. Ért. 1881. — A szívgyomor összehúzódásának lefolyásáról. Orv. Termt. Ért. 1881. — Beiträge zur Physiologie