Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - a) Rendes tanárok

A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. 673 Kovács József. Született 1832-ben Tengeliczen, Tolnamegyében. Orvosi tanul­mányait Pesten és Bécsben végezte s ez utóbbi helyen elnyervén orvos- doctori oklevelét, visszatért Pestre, a hol sebészdoctori oklevelet nyervén, Balassa mellett mütönövendék, majd assistens lett. 1862-ben a sebészeti mütéttanból magántanári képesítést nyert. Balassa halála után, 1868. végén mint helyettes tanár működött, 1870-ben pedig a gyakorlati sebészet rendes tanárává neveztetett ki. Az 1874/5. tanévben a rectori tisztet töltötte be. Az igazságügyi orvosi tanács felállításakor 1890-ben ennek elnökévé neveztetett ki. Elnöke a törvényszéki orvosi államvizsgálati bizottságnak, alapító tagja a magyar orvosi könyvkiadó társulatnak, tagja az országos közegészségügyi tanácsnak, volt elnöke a budapesti orvosi körnek, a magyar orvosok és természetvizsgálók 20. vándor­gyűlésének és 11 éven át a vándorgyűlések állandó központi választmá­nyának. Tagja még számos más tudós és emberbaráti társulatnak. 1866-ban, a porosz háború után, a sebesültek körül kifejtett működé­séért a Ferencz József-rend és a szász királyi Albrecht-rend lovag­keresztjét, '1876-ban a Lipót-rend kiskeresztjét, 1891-ben a miniszteri tanácsosi czimet, 1894-ben pedig a honvéd és közöshadseregbeli orvosok sebészi kiképzése körül szerzett érdemeiért a Ferencz József-rend comthur-keresztjét csillaggal kapta. Kovács József tanár irodalmi dolgozatai : Syme-féle csonkítási eset. Orv. Hetik 1861. — Kimutatás Balassa tanár koró­dájáról. Orv. Hetik 1861. — Gégevizenyö hagymáz után, gégemetszés, jó siker. Másod gégevizenyö, öröklött bujasenyves fekélyek következtében gége- és gégesíp- metszés. Gyógyulás. Balassa tanár közlése nyomán. Gyógyászat. 1861. — A galvan- éteszek értéke a sebészi gyakorlatban. Orv. Hetik 1862. — A gégelégcsönyitás torokgyíknál. Orv. Hetik 1863. — Szunyái bor alá fecskendése arczzsábáknál. Orv. Hetik i864. — Kizárt sérvmütéti esetek. Orv. Hetik 1866. — Jelző golyófogó villamcsengetyükészlettel. Orv. Hetik 1866. — Elektrischer Glocken-Indikator mit Zange für Projectile. Wiener med. Wochenschrift. 1866. — Az alsó állcsont mellső felének csonkolása a nyelv csonkításával rák miatt. Orv. Hetik 1867. Légcső- nyitás gégevizenyö és a gégeizmok bénultsága folytán beállott fuldoklás miatt. Orv. Hetik 1868. — Véleszületett segghiány sikeres műtété. Orv. Hetik 1868. Nehány hugvrekedési eset és a hólyag szurcsapolása. Orv. Hetik 1868. Belső szemzugképlés hámrák kiirtása után. 1869. Orv. Hetik Sérülési karütér-tágulat. Orv. Hetik 1869. — Hólyaghüvelysipoly képlés, utóbb hüvelyzárás, hugyvezér hüvelysipolybóli hugycsurgás gyógyítása. Orv. Hetik 1870. Hólyaghüvelysipoly 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom