Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
MÁSODIK SEBKLINIKA. 659 A műtétek száma, melyek az orvostanhallgatók előtt a műtőteremben, illetve a tanteremben végeztettek, volt 1892/3-ban 790, 1894-ben 643, 1895-ben 673. Ezen fekvő beteganyagon kívül a klinikum bőven rendelkezik járó beteganyaggal is, mely a gyakorlati kiképzésre s az oktatás kiegészítésére nagyfontosságú. 1892/3-ban a járó betegek száma 6446 volt, s ezeken 2644 műtét végeztetett a fennebbi műtéteken kívül. 1894- ben a járó betegek száma volt 5918, kiken összesen 1756 műtét végeztetett az ambulatoriumban. 1895- ben 6285 járó betegnek történt rendelés és ezeken 2484 kisebb műtét végeztetett a tantermen, illetve a rendes előadáson kívül. Az ambulatoriumban rendkívül nagy számmal fordulnak elő foghúzások (pl. 1895-ben 1672), kemény kötések alkalmazása, idegen testek eltávolítása, sebek egyesítése, varratok, vérzéscsillapítások, mind olyan eljárások, melyek a mindennapi gyakorlatnak kiváló szükségletét képezik. A klinikumon a tanítás ez idő szerint oly módon van berendezve, hogy a tanév első felében, midőn nagyrészt olyan orvostanhallgatók látogatják a klini- kumot, kik először hallgatnak sebészeti előadásokat, a tanár rendszeres előadásokat tart az általános sebészeti kortanból készítmények, górcsövi praeparatumok, nagy fali rajzok felhasználásával úgy, hogy a klinikum beteganyagából az idevágó eseteken bemutatásokat tart és az előadottakat azonnal a betegen tett észleletekkel egészíti ki. A tanév második felében — a mennyire lehet — a részletes sebészet rendszeres tárgyalás alá vétetik. Ezen rendszeres előadások hetenkint 3 előadási napot vesznek igénybe. Az előadás befejeztével következik a műtétre kiszemelt beteg állapotának ismertetése a kortörténet felolvasása által; ennek alapján a tanár röviden kifejti a diagnózist, vázolja a baj lényegét és gyógyításmódját, leírja a műtétet s azután a műtétet végrehajtja az orvostanhallgatók előtt, e közben is figyelmeztetvén a nézőket a műtét egyes mozzanataira és a műtétnél észleltekre. Nem ritkán 2, sőt 3 műtétet van alkalmuk látni a tanulóknak egy előadási napon. A többi 2 előadási napon a rendszeres előadás helyett a járó betegek hozatnak a tanterembe, s ezek bajának fejtegetése, a reá vonatkozó gyógyításmódok ismertetése tölti ki az előadás idejét, mialatt 8, néha 10 ilyen beteget látnak a hallgatók. Az ambulans-rendelést ismét a műtétre kiszemelt betegek ismertetése követi, úgy mint az előadások napjain. A fekvő betegekről a mütőnövendékek, kik e czélra az egyes kórtermek felügyeletében mindannyian résztvesznek, tartoznak a kortörténetet elkészíteni s ez olvastatik fel az előadásokon a műtét előtt. Hogy azonban a tanulók is a betegekkel közvetlenül foglalkozni kényszerít- tessenek, minden arra jelentkező hallgatónak egy, két, néha három beteg osztatik ki, a kikről részletes kortörténetet tartozik Írni és vezetni s azt a beteg elbocsá42*
