Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban

638 TÖRVÉNYSZÉKI ORVOSTANI INTÉZET. A fűtés alacsony nyomású gőzfűtésre van berendezve, egy 4 légkörnyo- másu, 48 darab fekvő forrcsövel ellátott A. Büttner-féle gőzkazánnal és egy 3 légkörnyomásu, 5g darab álló hengeres forrcsövel ellátott Field-féle gőzkazán­nal ; előbbi a nagy fűtésre szolgál, utóbbi tartalékul, s egyszersmind a kisebb tavaszi és őszi légtemperáláshoz és nyáron a pulsio-ventillatio gözmotorához. Az egyes helyiségekben bordás fűtőtestek vannak alkalmazva, szabályozóval, külső légaspiratorral, nagyobbára az ablakmélyedések alsó részében, s igy a téli szellő­zéssel kapcsolatosak; a hivatalos bonczterem ezeken kivül légfűtéssel is el van látva, míg az előadási bonczterem kizárólag légfűtésre van berendezve, s a fűtő- kamara légáramaa pulsió ventillátor által tartatik mozgásban. A lakó helyiségek részint kizárólag kályha-fűtéssel, részint a gőzfűtésen kivül kálvha-fütéssel is bírnak azon czélból, hogy a nagy fűtést csak a hivatalos munkaidőre lehessen korlátolni. A szellőzésre különös gond lett fordítva. Már az épületnek minden oldalról szabad és gyepdombra emelt fekvése, minélfogva az alsó földszint padozata 8 lép­csőfok magasságában esik az utcza-szinthez, nemkülönben a két belső udvar körüli construálása az ellenkező oldalon kertre nyíló helyiségeknek, a természetes szellőzés magas fokát és állandóságát biztosítja. E mellett téli időben a fűtés-be­rendezés a mesterséges szellőzésnek közönséges körülmények között teljesen kielé­gítő, sokszor korlátolandó eszköze. A külön szellőző készülékek tehát főleg a nyári idényre szánvák. Az elméleti oktatási helyiségek, a lakások és az ide tartozó folyosók külön egyes légkéményekkel látvák el, hömérséki különbségre alapított működéssel s alsó és felső zárható rácscsal. A bonczoló termek és hullahelyiségek összes légkéményei egy különálló főlégkéménybe vezetnek s ezen át exspirálnak ; az exspiratio fokozására a gyűjtő légkéményben elhelyezett exhaustor szolgál, melyet egy hat lóerejü gázmotor tart mozgásban. A kiszívott levegő a természe­tes nyílásokon nyer utánpótlást, különösen télen, avagy a külön e czélra szolgáló légaknákból, melyek a kert közepén elhelyezett légtoronyba futnak össze, s ebből lombos fák által árnyékolt és szűrt levegőt kapnak. A legerőteljesebb és rögtöni légkiüritést igénylő szellőzőül külön pulsió-gép szolgál, melyet a gázmotor, télen a fűtéssel kapcsolatban gözmotor hoz mozgásba, s mely a gözkigyócsövekkel ellátott légfütökamrán át melegített levegőt, a jégvermen át hűtött levegőt, s ezek elke­rülésével közönséges külső levegőt szolgáltat szabályozható mennyiségben úgy a bonczoló-termeknek, mint a hullatartó helyiségeknek. A szabályozás a légaknák és a fűtő-kamara szelepeivel, a kigyó-csövek csoportos beiktatásával, avagy a hajtó erő csökkentése és fokozásával történhetik. A szellőzésnél alkalmazott ezen két lóerejü gözmotor és 6 lóerejü gázmotor nemcsak az exhaustor és pulsio hajtására, hanem egyéb mechanikai czélokra is hivatott szolgálni; nevezetesen transmis- sióval a hullakisérletezöhöz, a hűtőkészülékhez adhat hajtóerőt, s egy kisebb dyna- mogép működtetésére is alkalmas.

Next

/
Oldalképek
Tartalom