Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
ELSŐ KÓRBONCZTANI TANSZÉK. 611 vívmánya, melyet ö hallgatóival azonnal meg ne ismertetett volna. Tanításának és nagy tudásának hatását legközvetlenebbül assistensei érezték és élvezték, kiket ritka emberismerettel tudott kiválasztani és kiket működésükben sokoldalú tanácsadásaival buzdított és vezetett s ez által mondhatni iskolát alapított. Microscopi technikával o maga tanár korában már alig foglalkozott, de azért nem létezett fontosabb methodus, a melyet ö ne ismert volna és nem nyugodott, mig az intézetében kipróbálva és alkalmazva nem volt. Bizonyos előszeretettel foglalkozott szakmájának legnehezebb fejezeteivel, melyekre magának is nem ritkán nagy erőltetéssel kellett készülnie. Kedvencz thémái voltak a szív fejlődési rendellenességei, az agyrostozattan, a parasiták, mely utóbbiakat különösen szerette terjedelmesen és kimerítően előadni. A midőn a bacteriologia felszínre került, Scheuthauer nem zárkózott el annak vívmányai és tanai elöl, s bár koránál fogva gyakorlatilag az új tudománynyal csak igen keveset foglalkozott, nem volt a bacteriologiának valamennyire nevezetes vívmánya, melyről ö ne tudott volna. Mint kórboncznok feltétlen híve volt Rokitanskynak: a kóros elváltozásoknak éles látás által való felismerése, rövid, de jellemző leírása, górcsövi megvizsgálás alapján a kórisme megerősítése és biztosítása, széles körültekintés, párosulva a kóros elváltozások ' combinatióinak ritka ismeretével, jellemzik Scheuthauert mint kórboncznokot. Sokoldalú elfoglaltsága mellett még elég időt talált minden iránt érdeklődő tudásvágyát kielégíteni. Dolgozó asztalán kórboncztani szakmunkák mellett mindig ott lehetett találni valamely latin vagy franczia irót, történelmet, földrajzot, műtörténetet s egyéb müvet, egyáltalában alig jelent meg különösen a német könyv- piaczon számottevő munka, a melyet legalább át nem tekintett volna s olvasottsága bámulatba ejtett mindenkit, ki vele érintkezésbe lépett. 3. A tanszék jelen ellátása. A kórboncztani tanszék dr. Scheuthauer Gusztáv i8p4. jan. 28.-án bekövetkezett halála után dr. Pertik Ottó tanár által helyettesi minőségben láttatott el' az 1894/5-diki tanév végéig; i8g5. május 24.-én legfelsőbb elhatározásra ketté választatott s az I. sz. kórboncztani tanszék, melyre dr. Genersich Antal kineveztetett, örökségül kapta Scheuthauer intézetét és felszerelését. Személyzete ez idő szerint: dr. Genersich Antal, a kórboncztan és kórszövettan ny. r. tanára és Budapest székesfőváros szt. István-kórházának boncznok-föorvosa. Első tanársegéd: dr. Minnich Károly, második tanársegéd: dr. Feldmann Ignácz, díjazott gyakornok : dr. Aldor Lajos, díjtalan gyakornokok : dr. Szigeti Gyula Sándor, dr. Reisz Octa- vián, dr. Szili Sándor, Veress Gyula szigorlóorvos és Trebits Gyula V. é. orvostanhallgató. Intézeti szolgák : Jaroszkievitz Nándor és Székely János. Tananyagát ezen intézet első sorban az üllöi-uton elhelyezett koródáktól nyeri, még pedig az I. sebészeti, a II. belgyógyászati, az I. szülészeti és a szemészeti koródától. Ezen kívül a székes-fővárosi szt. István-kórházban bonczolás alá 39*
