Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
608 ELSŐ KÓRBONCZTANI TANSZÉK. C) Az üllői-úti belső orvoskari telep környékén bérházakban elhelyezett intézetek és klinikák. I. Első kórboncztani tanszék. Ismerteti: Genersich Antal tanár. 1. A tanszék felállításának története. A kórboncztani tanszék a pesti egyetemnél oly módon jött létre, hogy dr. Arányi Lajos 1844-ben megnyerte az engedélyt, hogy a kórboncztant rendkívüli tanári minőségben s fizetés nélkül taníthassa. Intézeti helyiséget nem kapott s kórboncztani készítményeit 6 évig saját költségén bérelt szobában gyűjtötte. ; 846/7. tanévben az államorvostani és kórboncztani intézethez közös tanársegédi állomás rendszeresíttetett. A kórboncztan hosszasan mint rendkívüli s nem kötelezett tantárgy szerepelt. A forradalom alatt a Balassa tanár által az egyetemi reform tárgyában készített javaslatban, mely a minisztériumhoz 1848. jul. 4.-én terjesztetett fel, többek között az 5. §. alatt azon kivánalom is foglaltatik, hogy a kórboncztan rendes tanulmány legyen és fontosságánál fogva 2 éven át adassék elő. Ezen javaslat érvényesítése elmaradt. Arányi mint önkéntes nemzetöri főorvos, később mint második tábori orvos a csatatéren szolgálta a nemzeti ügyet s ezért a forradalom lezajlása után tanári állásától 7 hónapon át fel volt függesztve s igy kórboncztani tanítása hosszabb ideig szünetelt, mig Arányi az 1851/2. tanévben állásába rendkívüli tanári czimmel és fizetéssel vissza nem helyeztetett, egyszersmind a kórboncztan az orvostudori szigorlat rendes tárgyai közé felvétetett s intézeti helyiségül az újvilág-utczai orvostani épületben egy sötét egyablakos szobát kapott, múzeumi készítmények elhelyezésére. 1857/8-ban az orvosi kar javaslatára a kórboncztan a sebészhallgatók számára is rendes kötelező tantárgygyá tétetett s ugyanez évben egy még 1849-ben kelt, de csak később közzétett rendelet, azon feltételek között, melyek alatt polgári sebészek és sebészmesterek orvostudorokká lehetnek, mindkettőre nézve a kórboncztan hallgatását kötelezővé tette. 1858-ban a hajdani újvilág-utczai szemészeti osztályból 3 szobából álló helyiséget nyert, az egyikben a kórboncztani gyűjtemény helyeztetett el, kettő intézeti dolgozdaként szerepelt.
