Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
596 FOGÁSZATI INTÉZET. A mosásba kerülő klinikai ágy- és ruhanemüek különféle nagyságú darabokban az 1895. évben 617 ezerre mentek ; ezen mennyiséget a mosásra kiadott 4i3o frt 66 krnyi költséghez viszonyítva, egy drb ruhanemű fertőtlenítése, mosása, szárítása, mángorlása — szóval teljes tisztába hozatala — átlag 2/s-ad rész krajczárba kerül. A mosó- és fözö-konyhán 7 apácza-testvér vezetése alatt 10 cseléd van alkalmazva; az apáczák havi illetménye személyenkint 7 frt, a cselédségé havi 10 frt és természetbeni élelmezés. A gépház és a gépek technikai vezetése az egyetemi fögépész feladata, kinek egy gépész-segéd és egy kazánfűtő segédkezik. A főgépész Stefkó Károly, a ki a fennebb leirt szabadlakáson kívül évi 1200 frtnyi fizetést élvez. 2. Fogászati intézet. Ismerteti: Arkövy József tanár. Az egyetemi fogászati intézet magvát — minthogy 1880-ban az akkori szűk viszonyok között az egyetem a fogászatnak helyiséget nem adhatott — a bérházban, (magyar-u. 21.) 1881-ben önköltségen felállított és berendezett »Nyilvános foggyógyintézet« képezte, melyben az egyetemen hirdetett fogászati tantárgyak, mint az e czélra nemcsak Magyarországon, hanem a continensen is legelőször létesített intézetben, úgy elméletileg előadva, mint betegeken gyakorlatilag is tanítva lettek. Ezen foggyógyintézet kismérvű mintaképül volt szolgálandó a majdani egyetemi fogászati klinika számára. Az orvoskari tanártestület a fogászat egyetemi tanításának szükségességét belátva, felterjesztést tett a közoktatásügyi miniszterhez, hogy ama kis magánintézet fentartási terhének viselhetése végett évi 3oo, később 5oo frt támogatásban részesüljön, a mit 1882-től 1890-ig tényleg meg is adott a miniszter. Ezen intézetben a fogászat hét éven át taníttatott s minthogy a fogászatnak ekkor sem lehetett az egyetemi épületekben helyiséget adni, az akkor megváltozott viszonyok az intézetnek a Rókus-kórházba való átköltözését tették szükségessé, hol három semesteren át tartattak az előadások. Az orvoskari tanártestület 1889-ben tett ajánlatára és dr. Markusovszky Lajos min. tan. pártfogása folytán Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter 57.404/89. sz. alatt kelt rendeletével a fogászat tanítására egyetemi intézet alapítta- tott, mely alkalommal az 1890-diki budgetböl az intézet felszerelésére 25oo frt, személyi és dologi kiadásokra i4oo frt, összesen tehát 3goo frt utalványoztatott, és az intézethez egy tanársegédi és egy segédszolgai állás rendszeresíttetett; az intézet helyiségéül a gazdasági hivatal épületének második emeletén három átalakítandó szolgalakás jelöltetett ki. Évi átalányul 4oo frt adatott.
