Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Első könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara fejlődéstörténetének átnézete a milleniumig - Második fejezet. A budapesti egyetem orvosi karának és az orvosi oktatásügynek fejlődése 1867 óta
MÁSODIK FEJEZET. A budapesti egyetem orvosi karának és az orvosi oktatásügynek fejlődése 1867 óta. Mint a hazai közművelődés egyéb terein, úgy az orvosi oktatásügy terén is meghozta az 1867-diki kiegyezés a maga áldásos gyümölcseit. A negyedszázad, a mely azóta eltelt, e téren az alkotások szakadatlan sorozatát tünteti fel, a mely orvosi karunkat európai színvonalra emelte- úgy külső mint belső életére nézve, kárpótlásul azon hosszas hátramaradásért, a melyben, első fejlődésében félbeszakasztva, évtizedek hosszú során át szenvednie kellett. Az orvosi kar, ezen újjászervezése nagy epochájáért, egyiránt hálás az alkotmányos közoktatásügyi kormányzatnak, a törvényhozó testületnek, valamint a koronának, mely alkotmányos tényezők közös akarata létesíthette csak a hazai közművelődés ez egyik hatalmas alkotását. Az orvosi oktatási ügy e reorganisatiójának vázlatos képét nyújtani a következő soroknak feladata. Az orvosi-kar, valamint az egész egyetem szervezetében megmaradt lényegileg az a rendszer, a mit az absolut korszak 1849-ben úgy Ausztriában, mint nálunk behozott. E rendszert, a melyben a föelv a tanítás és tanulás szabadsága, a mit már az 1848-diki törvények is kimondottak, — mint láttuk — egyaránt fentartandónak vélte az egyetem valamennyi kara úgy a magyar provisorium idején 1861 Ö2-benr mint a hatvanas évek végén, midőn szóba került, hogy az egyetem újjászervezése tárgyában a törvényhozás elé egy törvényjavaslat terjesztessék. A szervezet, melyet az i84g szeptember 3o-án.4oi. sz. alatt az egyetemi hatóságok szervezési tervezete tárgyában kiadott akkori közoktatásügyi ministeri rendelet megszabott, a következő.
