Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Második fejezet. A budapesti k. m. tud. egyetem orvoskari tanszékeinek intézetei és klinikái 1895/6-ban
586 ELSŐ BONCZTANI INTÉZET. ö mindjárt kinevezésekor fögondját arra forditotta, hogy a hatóságoknál több hulla megnyerését kieszközölje. A megszabott tankönyv akkor Hempel anatómiája volt, 1849-ben pedig Hyrtl boncztana fordíttatott magyarra (Rhédey Antal és Tollagi János által.) Csausz utóda a boncztani tanszéken Lenhossék József lett, a ki a tanszéket 1888. deczember 2.-án bekövetkezett haláláig látta el. Aközben fögondját a muzeum gyarapítására és az orvosnövendékeknek a gyakorlati boncztanban alapos kiképzésére fordította, azonkívül meg nem szűnt irodalmilag működni. Lenhossék József 1878-ig a hatvani-utczai orvoskari épületben állott boncztani intézetben működött. Ennek fogyatékossága indította a vallás- és közoktatásügyi ministeriumot arra, hogy az orvoskari üllői úti telepen az I. sebészi kóroda felállítása után a boncztanira kerüljön a sor. Az előtanulmányokkal Kolbenheyer Ferencz, akkori ministeri építő lett megbízva. Az építkezés 1875. ápril havában kezdetett meg s 1878-ban befejeztetett, ugyanezen évben Lenhossék József boncztani intézete és Mihálkovics Géza fejlődéstani intézete a nekik szánt helyiségeket elfoglalalták. Az épület négyoldalú (1. a tervrajzokat az 584. és 585. 1). A félköralaku boncz- terem (1 gj és a nagy tanterem az I. emeleten (31) a Mária-utcza felé van fordulva. Ezeknek kivételével az épület többi része kétemeletes, a II. emeleten egy nagyobb termen kívül csak szolgalakások vannak s i8g4 óta az orvostanhallgatók segítő-egyesülete. A világító udvar területe 61 m8, a beépített felszín 1116 m2. Az első boncztani (volt Lenhossék-féle) intézet a földszinten kapta a félköralaku boncz- termet, mellette 3 szobát (20, 23, 24), a többi helyiségei (32, 33, 34) az első emeleten vannak a félköralaku tanteremnek mindkét oldalán, továbbá az északi oldalon egy nagy terem a gvüjteménytár (35) számára. A fűtési rendszer középnyomású meleg vizfütés (80—ioo°C), a spirálisok nagyobbára az ablak alatti bemélyedésekben vannak elhelyezve, a hol a falba vágott likakon át vezettetik be a friss levegő. Az elhasznált levegő elvezetése a falakba elhelyezett csövek utján történik a nagy kémény levegököpenyegéhez. A világítás gázzal történik, újabban Auer-féle égőkkel. A földalatti helyiségekben lettek a hullakamarák, csontáztató, jégkamrák stb. elhelyezve; a hullák felszállítása számára a félköralaku bonczterembe és előadási terembe szolgáló felhúzó gép van (a). A volt fejlődéstani intézet évi dotatiója 3oo frt volt, az I. boncztani intézeté 1200 frt. Ehhez járult 1895 óta 4oo frt a fejlődéstani gyakorlatok kiadásainak fedezésére. Ezen gyakorlatokat boldogult Jendrássik Jenő működése idején az élettani intézetben végezték az orvostanhallgatók, kapcsolatosan az élettani gyakorlatokkal (régibb neve anatómia sublimior volt; már Rácz Sámuel kinevezésében igy szerepel,. Jendrássik Jenő tanár halála után a szövettani gyakorlatok megtartása a két boncztani intézetre ruháztatott a vizsgálati joggal együtt. Az elöszigorlaton (a 4-ik félév befejeztével) a boncztan elméletileg, az I. orvosgyakorlati szigorlaton (10-ik félév után) a boncztan hullán vizsgáltatik, ugyanekkor a gyakorlati szövettani szigorlat
